Hosszas politikai tévelygés és az azt követő kudarcok után a Jobbik szerdai rendkívüli választmányi ülése előtt lemondott Jakab Péter, a Jobbik eddigi elnöke.
Anélkül, hogy posztunk lenne Jakab politikai bukásának okát keresnünk, annyit azért biztosan elmondhatunk, hogy a Jobbik „parizerkapitánya” a szélsőjobbról navigálta be egy olyan kikötőbe a pártja hajóját, amely a hatpárti kötelékben hajózó pártok között a legerősebben sodronyozta össze magát a szélsőbalos DK hajójával. Mindeközben szinte minden régi matróz elhagyta a fedélzetet, s a Potocskáné vezette tisztek vállalták el azt, hogy a hajón lekapcsolnak majd minden lámpát, mentőcsónakba szállnak és végképp befejezik a jármű hullámsírba való bocsájtását. Ahogy egykor Retkes Attila, egy súlytalan eszdéeszes elnökletével fejeződött be a rendszerváltó szélsőliberális párt története, úgy valószínűleg a Jobbik dicstelen történetét nem a Mamuszos BKV-ellenőrből lett Főtitkárnő (Molnár Enikő) irányította Jakab, hanem Potocskáné végzi be.
Az országos Jobbik eltévelyedéseit – a helyi náci gúnyából gyorsan helyi ávósba átöltöző Fehér vezette váci jobbikosok – nem csak követő, hanem azt még beelőző, Matkovichékkal elvtelenül szövetkező politikai éhenkórászok 2019-ben már simán feladtak minden elvet a megkaparintható egymilliós jövedelmeik, állásaik és pozícióik miatt.
Annyi szellemi és politikai sarat hordott össze Vácon a jobbikos Fehér-Kászonyi-Tótváradi trojka, hogy rovatot kellett nyitnunk a lapunkban Váci nácik és Fehér perverz írásai címmel. Ennek ellenére a Matkovich-Ferjancsics-Kiss-Inotay vezette politikai „comorra” a városházi szavattöbbség miatt el nem engednék ennek a vállalhatatlan társaságnak a kezét, nincs az a megnyilvánulásuk, ami a magukat demokratának hazudóknál kiverhetné a biztosítékon, minél nagyobb a váci választók civil nyomása, hogy mondjanak már le (mondassák már le végre) közfunkcióikról ezeket a máshol már régen végképp elkorhadt politikai entitásokat, ezzel szemben Tótváradi személyében városi cégnél kap vezető állást, Kászonyi teljesen indokolhatatlanul még mindig abban a városvezetői posztban maradhatott, ahol csak ellenzékinek lenne a helye, és az újságíró előéletű polgármester eltűri a magas poszton lévő munkatársától, hogy újságíró kollégát bántalmazzon, valamint az ArboNyúz című szennylapjában kislányok darabolásáról, városháza oldalában erőszaktevésről fantáziáló, folyamatosan maszturbáláson képzelgő Fehér a város egyik bizottsága élén mind a mai napig kislányok közé engedhető lehessen, hogy velük kezet foghasson.
Nincs az az egészséges, normál értékrendű városvezetés, ahol ennyi botrány után nem mondanák az efféle vállalhatatlan személyiségeknek, hogy ezentúl ne a politikából próbáljanak megélni, hanem keressenek a civil életben munkát maguknak.
Jakab megtette – persze nem önszántából – az első lépést, hogy visszataláljon a tanári pályájára. Vácon is szinte már az egész város óhajtja a három jobbikos, legfőképpen Fehérrel az élen a közéletből való távozásukat.
Kiemelt kép: Fehér Zsolt önarcképe az ArboNyúz című perverz lapja egyik oldaláról