Régóta lázban tartotta a hír a rádiakat, hogy a település határában, a Duna–Ipoly Nemzeti Park szomszédságában magánrepülőteret építene egy váci vállalkozó, aki úgy vette meg a rádi önkormányzattól és magánszemélyektől a területeket, hogy azt mondta, lovardát kíván létesíteni: „Előre azért nem beszéltünk a repülőtér-létesítési szándékunkról, hogy könnyebben megvásárolhassuk a földeket. Így is valamivel több mint kétszeres árat adtunk a területekért. Ezért voltunk csöndben addig, amíg az alap, körülbelül 20 hektár területet meg nem vettük” – nyilatkozta korábban Gergely Sándor a Magyar Narancsnak.
Később a Váci Naplónak azt mondta, hogy a repülőtér használatára olyan szigorú előírások vonatkoznak majd, amelyek garantálják, hogy a Rádon élők nyugalmát nem zavarják a le- és felszálló gépek, és a kivitelezés során is maximálisan betartják a környezetvédelmi szabályokat.
Természetvédők helyi csoportja azonban figyelemfelkeltő akciót indított a beruházás ellen, számos fórumon tiltakozásra szólítva fel a környékbelieket, pártokat és civil szervezeteket.
A legfrissebb hírek szerint környezetkárosítás és természetkárosítás megalapozott gyanújával, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvény megsértése miatt a Váci Rendőrkapitányság és a Váci Városi Ügyészség már nyomozást folytat. Rutkai Róbert, Rád önkormányzatának jegyzője a narancs.hu-nak azt mondta, hogy a múlt csütörtöki testületi ülésen rendeletet alkottak a terület helyi védelem alá vételéről. Erre az ad lehetőséget, hogy a magánterület a Duna–Ipoly Nemzeti Park környezetében van. Hogy pontosan mire terjed ki a helyi védelem, azt most dolgozza ki Rottenhoffer István, aki tagja annak a természetvédő csoportnak, amely elsőként lépett fel a reptér létesítése ellen.
A faluvezetés közben folyamatosan egyeztetett a szakhatóságokkal. Tudomásuk szerint a kulturális örökségvédelem megállapította, hogy a leletmentés szempontjából nem kiemelt jelentőségű területen leletrongálás nem történt, a Váci Körzeti Földhivatal pedig repülőtér kialakítása céljából végleges hasznosítást engedélyezett a földtulajdonon. A légügyi hivatalt eddig nem kereste a beruházó.
Úgy tűnik, a falunak mégis sikerült csillapítania a beruházó étvágyát: Rutkai Róbert jegyző azt állítja, ma már csak egy füves leszállópályává szelídült az eredeti terv. Ide 5x2 hétre adnak ki felszállási engedélyt, ami a motoros siklóernyős tulajdonosnak épp elég ahhoz, hogy kedvenc sportját űzze. Az önkormányzat úgy tudja, emellett lovarda és horgásztó kialakítását tervezi Gergely Sándor. A jegyző szerint a leszállópálya létesítését az önkormányzat vagy a természetvédők jogi úton nehezen akadályozhatnák meg. Az érvényben lévő rendezési terv értelmében azonban repülőtér nem épülhet a területre.
Régóta lázban tartotta a hír a rádiakat, hogy a település határában, a Duna–Ipoly Nemzeti Park szomszédságában magánrepülőteret építene egy váci vállalkozó, aki úgy vette meg a rádi önkormányzattól és magánszemélyektől a területeket, hogy azt mondta, lovardát kíván létesíteni: „Előre azért nem beszéltünk a repülőtér-létesítési szándékunkról, hogy könnyebben megvásárolhassuk a földeket. Így is valamivel több mint kétszeres árat adtunk a területekért. Ezért voltunk csöndben addig, amíg az alap, körülbelül 20 hektár területet meg nem vettük” – nyilatkozta korábban Gergely Sándor a Magyar Narancsnak.
