Az európai kulturális örökség része lehet a visegrádi palota
Hiller István oktatási és kulturális miniszter négy magyarországi helyszín között Mátyás király visegrádi palotáját terjesztette fel néhány napja az európai kulturális örökség címre Versailles-ban. Az európai kulturális örökség cím az európai történelemben fontos szerepet játszott épületek, emlékhelyek, parkok, kulturális javak európai dimenzióját kívánja előtérbe állítani.
A felterjesztett négy magyarországi helyszín a következő: Vitéz János esztergomi terme (Studiolo), Mátyás király visegrádi palotája, a debreceni Nagytemplom, valamint a szigetvári várat.
Az univerzális értékek megőrzésére létrehozott UNESCO-világörökséggel szemben nem választja szét az épített és a szellemi örökséget, így hangsúlyozva, hogy e két tényező szorosan összefonódva hozta létre a közös európai kulturális teret. Az európai kulturális örökség jegyzékébe elsőként került fel másfél évvel ezelőtt a franciaországi clunyi apátság és az Európai Unió alapító atyjának tekintett Robert Schuman Scy-Chazelles-ben található emlékháza, valamint az avignoni Pápák Palotájának díszudvara és az athéni Akropolisz.
Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: az unió az európai kulturális örökség rendszerét két évvel ezelőtt kezdeményezte. Pillanatnyilag az EU-s országokból fejenként egy épített műemlék szerepel a listán, a mi esetünkben ez Eszterháza. A mostani jelölés volt a második kör, s ebben a korai szakaszban még egyelőre nincs mérlegelés, itt az egyes országok döntik el, hogy milyen épületeket, helyszíneket javasolnak. Egyelőre nem állt fel egy olyan európai uniós szakértői bizottság, amelyik pontos működési szabályok mentén venne fel a listára műemlékeket. A KÖH elnöke úgy látja, hogy a következő jelölő kör fél év múlva várható, és akkor már valószínűleg összeáll az a szempontrendszer, ami alapján kiválasztja majd a bizottság az európai kulturális örökség részét képező helyszíneket – olvasható a www.visegrad.hu honlap hírei között.