Jókai Anna Kossuth-díjas írónő, aki immár visszatérő vendége városunknak; ezúttal a Katona Lajos Városi Könyvtár által rendezett Irodalmi Szalon vendége volt. Az író – olvasótalálkozóra – melyre Jókai Anna a legújabb kötetével, az ünnepi könyvhétre megjelent Godot megjött című regénnyel érkezett – a váci Curia Galériában került sor, október 17-én.
A regény – mely címében is utal – Beckett abszurd drámájára (Godotra várva) az ír íróhoz hasonlóan az emberlét értelmét és magasabb rendű céljait, illetve a talajvesztett emberiség kapaszkodóit keresi, ám a két különböző világnézetű író a kérdésekre eltérő válaszokat ad.
Az irodalmi (művészi) alkotás a társadalmi valóság reflexiója, mely a szerző egyéni látásmódja mellett visszatükröz egy korhangulat is. A lét abszurditása és a veszteségérzés másból fakadt a II. világháború után alkotó Beckett esetében, mint kortársunknál, Jókai Annánál.
Jókai Anna az előadás első felében a mai magyar (fogyasztói) társadalom értékválságáról és korunk veszteségeiről beszélt, vagyis arról a közegről, melyből e filozófiai és morális kérdéseket feszegető regény kinőtt. Jókai Anna írása széles körű társadalomrajz, mely felvonultatja a magyar társadalom szinte valamennyi rétegét, az ügyeskedőktől kezdve a kiszolgáltatottságukat másokon megtorlókig; a megnyomorítókat és a megnyomorítottakat, akikben olykor – csekély beleérzéssel – mai közszereplőkre ismerünk. A brókerek és valóság-showk világában különös színfoltként tűnik föl a regény két pozitív hőse: egy hajléktalan csonkacsalád, az anya és a néma fiú. Jézus és Mária merthogy – bizarr ötlettel – ők volnának e kiűzött, perifériára került alakok, magasabb dimenziókat nyitnak a mindennapos létküzdelmek előtt. Jézus „szeretet szolgálat” címkével ellátott „hajléktalan” szatyorjával járja az utakat, és e szatyrot, amiben a megoldás kulcsa, a szeretet lapul, odakínálja válogatás és megkülönböztetés nélkül mindenkinek. Ám az emberek zöme, azt gondolja, hogy koldul, ezért dühödten hátat fordít neki. Jézus és Mária azonban elnéző, olykor szomorú mosollyal e hitehagyott világban minduntalan tovább halad. Ezen a ponton jutunk el a két mű közötti sarkalatos különbséghez. A Beckett-i dráma abszurditását a hiábavaló várakozás teszi, hiszen a darab két cselekvésképtelen hőse olyasvalakitől várja a megoldást, aki – Beckett világnézetében - nem létezik, csupán az emberek illúziójában és reményeiben él. Ám az ír íróval szemben Jókai Anna – mint mondta – „nem hiszi, hanem tudja”, hogy Godot létezik. A kérdés csupán az, hogy az ember visszatalál-e hozzá, elfogadva az általa kínált értékrendeket. Jókai Anna regénye – a sötét tónusok ellenére sem – pesszimista; végkicsengése és legmélyebb üzenete bizakodó: az embernek csak ki kell nyújtania a „szeretet szolgálat” felé a kezét, és ezáltal – az előadásban körvonalazott – kibillent egyensúly máris helyrekerül.
Az író- olvasótalálkozó zárásaként Jókai Anna a helyszínen dedikálta a regényt.
Jókai Anna Kossuth-díjas írónő, aki immár visszatérő vendége városunknak; ezúttal a Katona Lajos Városi Könyvtár által rendezett Irodalmi Szalon vendége volt. Az író – olvasótalálkozóra – melyre Jókai Anna a legújabb kötetével, az ünnepi könyvhétre megjelent 
