Vác Online



KERESÉS

Elismerés
 
 Média-díjban részesítette kollégánkat a PMRFK!
 

Támogatók:
 
Zollner Elektronik AG

BioTechUSA

hitelmindenkinek.hu





Barna Party Lovarda

Barna Party Kisvendéglő - Verőce

Keresőoptimalizálás

Toperini Ipari Park
 

Médiapartner:
 
 

CÉGINFÓ
HÍREK
Aktuális | Események | Térségi hírek | Kultúra | Egyház | Sport | Oktatás | Kék hírek | Látszódj VELÜNK! 2019

 
Fotózni annyi, mint rajzolni a fénnyel Nyomtatás E-mail
"Fény/kép" címmel nyílt kiállítás Cservenák Péter fotográfiáiból a váci Madách Imre Művelődési Központban, március 20-án, a Váci Tavaszi Fesztivál keretében. A kiállításmegnyitón közreműködött Takács Orsolya, Bardócz L. Csaba és Koren Gábor.A jelen tárlat külön érdeme, hogy Cservenák Péter ezúttal egy kevésbé ismert arcát mutatja meg.


A korábbi, hagyományos hangszerelésű városképekkel szemben a mostani alkotások mélyen filozofikusak, sajátos, lírai hangvételüket pedig a tárgyválasztás mellett mindenekelőtt műfajiságuknak köszönhetik. Manapság, mikor a digitális technika révén a (virtuális) valóság mind manipulálhatóbbá válik, egyre többen térnek vissza – legalább alkalmilag – az archaikus eljárásokhoz. Az 1840-es években felfedezett cianotípia, vagy más néven kéknyomat, különösen alkalmas az áttételesebb gondolatokmegfogalmazására. A mostani tárlat anyagát - két fotogram kivételével – cianotípiák alkotják. A különleges, képzőművészet felé tekintő műfaj teret enged az esetlegességnek; az alkotói akarat egy ponton túl félreáll az anyagot formáló erők (a Nap, a vegyszerek) önakarattal rendelkező, titokzatos alkímiája mögött. Üzenetet közvetít ezúttal a képek hordozója is: a durva szövésű akvarellpapír textúrája többletjelentéssel telíti a műveket.



Paul Klee szerint a művészet nem a láthatót adja vissza, hanem láthatóvá tesz. A fotográfia eredeti szándéka szerint dokumentálja a jelent: a végtelen időfolyamból kiragadja és kimerevíti az egyszeri és megismételhetetlen pillanatot. A művészi fotó azonban nyilván több e tényszerű tükrözésnél; a valóságelemek egy szubjektív szűrőn keresztül jelentkeznek, így a látvány mindenekelőtt az alkotó sajátos látásmódjáról mesél. Cservenák Péter képei is a valóság eddig ismeretlen, vagy észre nem vett szegletét mutatják meg nekünk. Az alkotások az egyszeri felvillantása mellett általános, örökérvényű üzeneteket hordoznak; a mindenhol és mindenkor határait keresik. A sejtelmes, körvonalaiban vagy részleteiben kirajzolódó formák szabad teret adnak az asszociációknak, a képeken megjelenő szimbólumok pedig a felszíni rétegek mögött meghúzódó, mélyebb valóságtartalmakra tekintenek, átlépve ezáltal a tér-idő korlátokat. Az egészből kimetszett részek jelentése átlényegül és kinyílik egy másfajta, a hétköznapitól különböző értelmezési sík felé.



Cservenák Péter helytörténészi énjét ezúttal sem tagadta meg, néhány fotón – igaz absztrakt formájában - kirajzolódik a város egy-egy momentuma, mint az ’56-os emlékmű feszülete, vagy a Rókus kápolna kovácsolt vaskapujának részlete, amely ezúttal a kint és a bent metafizikai kérdéseit feszegeti.

A fotográfia létét a fénynek köszönheti. Maga a kifejezés is erre utal, mely szerint fotózni annyi, mint rajzolni a fénnyel. A fénynek mindamellett tartalmi és esztétikai szerepe van: elrejt és kiemel, fókuszába vonja a mondanivaló szempontjából releváns elemeket, míg másokat háttérbe tol. A fény ezúttal – különböző korokat és hangulatokat idéző fényforrások formájában - több alkotáson közvetlen tárgyként szerepel.

Az idő szimbolikája a maga sajátos kettősségében ölt testet. Az emberi világ profán, műszerekkel mérhető ideje mellett transzcendens jelképek idézik meg a szakrális időt. Az egyik képen régi alkatrészek: óra-mutatók és fogaskerekek tárgyiasítják a kérlelhetetlenül pergő, emberléptékű perceket. A fotó alsó sarkában egy törött fogaskerék jelzi a kibillent egyensúlyt; a kizökkent időt, ám legfelül feltűnik egy szakrális szimbólum: az ősi kultúrákról ránk hagyományozódott harmadik, isteni szem szimbóluma, mely jelzi, hogy emberlétünk végesnek tűnő időkeretei felfelé tekintve megnyílnak a végtelen felé.

Az időben történő mozgás szintén kiemelt jelentőséggel bír Cservenák Péter művein. Az egyik legérdekesebb - hosszú expozíciós idővel készült és szándékosan bemozdított - „mozgástanulmány” a Művészetek Palotájának orgonáját egy sajátos nézőpontból mutatja meg. A képen átcikázó, s a kontúrokat elmosó fény mozgásba lendíti, és élettel telivé teszi a kompozíciót. A kiállítás április 15-ig megtekinthető.

Maczkay Zsaklin
Fotók: Kishonti Gabriella és Menczer Péter














Megosztás
 




 










APRÓK

KÖZÉRDEKŰ

Mi Újság?

Írja meg,
s mi hírbe hozzuk!

Ha tud bármilyen
történésről, amiről
mi nem értesültünk
írja meg nekünk!

Hírmondó e-mail



   Beállítás kezdőlapnak |  Hozzáadás a kedvencekhez |  A lap tetejére  
   Impresszum |  Médiaajánlat |  Jogokról |  Adatkezelésről |  Chat szabályzat