A KAT-kiállítása a Szent Erzsébet év záró rendezvényeként
Az első árpádházi szentek nemzetépítő, útmutató, hatalmas királyi alakok – István, Imre és László – után a nyolcszáz évvel ezelőtt született Árpádházi Szent Erzsébet a világ új mélységeit és szépségeit mutatta meg. Szent Erzsébet – akit a keresztény írások jobbára a „kedves” jelzővel együtt említenek – korának legkedveltebb szentje volt.
A később szentté avatott magyar királylányról a legenda szerint az erdélyi varázsló, Klingsor már születésekor megjövendölte, hogy „vigaszára lesz a föld minden népének”. Férje, a thüringiai gróf halála után, (aki az V. keresztes hadjáratban járvány áldozata lett) egész életét a testi-lelki nyomorultak, a szegények szolgálatába állította, meglátva Krisztust minden elesettben. Visszavonult Eisenbachba, ahol a ferences szerzetes, Marburgi Konrád lett a lelki vezetője. Lemondott minden evilági pompáról, és maradék vagyonából menhelyet alapított a szegényeknek, ahol társaival együtt, huszonnégy éves korában bekövetkezett haláláig ápolta a betegeket. Szent Erzsébet varázsát és Európa-szerte elterjedt kultuszát nem homályosították el az eltelt századok; a világ különböző pontjain mindmáig a női eszménykép megtestesítőjeként és a szegények oltalmazójaként tisztelik. Máig ő a ferences világi rend égi pártolója, de szintén Szent Erzsébet védnöksége alatt működik a legtöbb karitatív szervezet. Ábrázolása előkelő helyet foglal el templomainkban, az első, tiszteletére emelt templomokat pedig hazánkban bátyja, IV. Béla király építtette.
Németország Wartburg várában, a Szent egykori otthonában kezdte meg a jubileumi megemlékezést, majd a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Árpádházi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából hazánkban is jubileumi évet hirdetett. A nagyszabású országos programsorozatba természetesen bekapcsolódott Vác városa is.
A váci Credo-ház 2006 novemberétől 2007 novemberéig tartó kulturális rendezvényekkel, előadásokkal ünnepelt. A Szent Erzsébet év tiszteletére tartott rendezvénysorozatot a Keresztény Alkotóművészek Társaságának (KAT) csoportos kiállítása zárta le, november 16-án. A kiállítást dr. Szatlóczkyné dr. Gajdóczki Zsuzsa művészettörténész nyitotta meg, közreműködött a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola kórusa Franczel Ágnes vezetésével.
A tárlaton a Szent gondolatiságának és szellemi örökségének jegyében született képzőművészeti alkotások szerepelnek. A kiállító művészek: Bálint Zsombor, Borzsányiné Tarnai Zsófia, Czadró Katalin, a gödi Piarista Szakiskola tanulói, Hangya Anna, Jankovics János, Kuruczné Pál Mária, Kiss László, Kisányi Endre, Mérei Anita, Orvos András, Pokorny Péter, Szente Mónika, Szekeres Erzsébet, Zebegényi Mária és Zubovits Györkös Erzsébet.
A műfajilag és formanyelvükben egyaránt különböző alkotások tárgya zömében közvetlenül Szent Erzsébet, míg a művek kisebb hányadán a szakrális tartalom, illetve a Szenthez való kötődés áttételesebb, inkább csak szimbólumok formájában jelentkezik. A hagyomány és az újítás sajátságosan jelentkezik a tárlaton: a félabsztrakt témák mellett archaikus hangulatú, régi, tradicionális technikákat megújító megoldásokkal találkozunk. A Szent Erzsébetet mintázó képek (festmények, grafikák, tűzzománcok, szőttesek) és szobrok a Szent alapvető vonásait – az alázatot, a nemes egyszerűséget és az együttérzést emelik ki. A puritánság olykor testet ölt az alkotások színvilágában is, míg máshol a fény, a belülről átsugárzó világosság játszik kiemelt szerepet.
Az első árpádházi szentek nemzetépítő, útmutató, hatalmas királyi alakok – István, Imre és László – után a nyolcszáz évvel ezelőtt született Árpádházi Szent Erzsébet a világ új mélységeit és szépségeit mutatta meg. Szent Erzsébet – akit a keresztény írások jobbára a „kedves” jelzővel együtt említenek – korának legkedveltebb szentje volt.
