Vác város pénzügyi és gazdasági helyzetéről tájékoztatta a sajtó munkatársait szerdán délelőtt a városvezetés.Fördős Attila a sajtótájékoztató elején bejelentette: Vác városának 2014. március elsejétől semmiféle adósságállománya nincs. A számlavezető bankkal történt tárgyalások eredményeképpen a korábbi, jelzáloggal terhelt ingatlanok is felszabadításra kerültek. Így a városi tulajdonban lévő teljes ingatlanvagyon tehermentes. Ennek hozzávetőleges nettó értéke 21,4 milliárd forint.
Az adósságkonszolidáció első ütemében 857 millió forintot vállalt át az állam, február 28-ával pedig - a második ütemben - az átvállalt összeg 694 millió forint volt. (Közel hatszáz millió a számlavezető bank követelésállománya, százmillió pedig kötvénykibocsátás általi adósság volt.) A polgármester ezután rátért az adósság keletkezésének folyamatára. Mint hangsúlyozta: 2010 után a város adóbevételei a felére csökkentek, miközben az önkormányzati ciklus első két évében a korábbival megegyező intézményrendszert kellett működtetni. Mindezek ellenére az elmúlt években a két ütemben konszolidált, mintegy másfél milliárd forintnyi adóssággal szemben - a működés fennakadás nélküli finanszírozásán túl - 3,5 milliárd forintos fejlesztés, felújítás történt. (2010-ben 759 millió, 2011-ben 686 millió, 2012-ben 1 milliárd 893 forint, 2013-ban 174 millió forint, amely összegek tartalmazzák a nagy beruházások lefinanszírozott részét is.) Az idei évre tervezett fejlesztés, felújítás összege pedig 350 millió forint.
A városvezető nagyvonalakban vázolta a 2014-es terveket is. Ezek az említett összeg mellett tartalmaznak olyan - elsősorban TAO-s - fejlesztéseket, amelyek a sport infrastruktúrát javítják. (Pályaépítés, sportcsarnok fejlesztés) Tovább folyik három nagy projekt előkészítése/megvalósítása: a közvilágítás (összköltsége 600 millió forint), a közlekedésfejlesztés és az árvízi védekezés (1,5 milliárd) területén. Utóbbi tényleges kivitelezése feltételezhetően szeptemberben indulhat. Az elfogadott idei városi költségvetésről elhangzott: az problémamentes, a működési bevételek a működési kiadásokat biztosítani fogják, finanszírozási probléma nem léphet fel. A fejlesztések forrását pedig ingatlanhasznosításból kívánja a város fedezni. Fördős Attila erről elmondta, hogy török befektetők jelezték, hogy ingatlanokat szeretnének vásárolni. Az egyéb ingatlanértékesítésből már most 150 milliós bevétel felhasználása tervezhető. A laktanya hasznosítására vonatkozó elképzelések évi 80-100 milliós bevételt biztosíthatnak.
A vagyonvesztésre vonatkozó támadásokra reflektálva a polgármester természetesnek és objektív ténynek mondta, hogy a kórház és a tűzoltólaktanya állami kézbe kerülésével mintegy ötmilliárd forinttal csökkent a városi tulajdonban lévő vagyonelem. Mint hangsúlyozta, az ingatlanértékesítések nem vagyonfelélést jelentenek, hiszen ezekből nem működési kiadások lettek biztosítva, hanem az az amortizáció, illetve a fejlesztések, beruházások forrását jelentették. "Ez alatt az időszak alatt vagyonfelélés nem volt" - emelte ki végül Fördős Attila.
A közlekedési fejlesztésről Pető Tibor alpolgármester elmondta: kétszakaszos pályázatról van szó, amelyben az első részt jelentő tervezésre nyert el korábban forrást a város. Az erre kiírt közbeszerzési pályázat sikeresen lezárult, így a szakbizottság és a képviselő-testület által elfogadott elképzelések mentén a tervezés elindult. Ennek végével a tervek alapján lehet pályázni a megvalósítási projektre.