Emlékezés a történelem gyásznapjára, ami egyben ünnep is volt
2013. okt. 07.
Vác város önkormányzata és Madách Imre Művelődési Központ ebben az esztendőben is megemlékezett az aradi vértanúkra. Az október 4-én, pénteken, a váci Rózsa-kertnél megtartott rendezvényen a város vezetőin kívül jelen voltak az iskolák képviselői, a diákok és a pedagógusok, valamint az érdeklődő lakosok. A program a Radnóti Miklós Általános Iskola tanulóinak zenés-verses műsorával vette kezdetét. Az összeállításban egyebek mellett Reményik Sándor és Juhász Gyula művei szerepeltek. A folytatásban az iskola igazgatója, Laczi István beszédét hallgathatták meg a jelenlévők.
A deákvári oktatási intézmény vezetője rövid történelmi áttekintést adott szónoklatában az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hős katonai vezetőire, honvédjeire emlékezve. Történelmünk gyásznapjaként említette beszédében 1849. október 6-át a direktor, hiszen - mint fogalmazott – Haynau a száznál több halálos ítélet végrehajtásának „nyitányaként” e napon Aradon kivégeztette a szabadságharc tizenhárom katonai vezetőjét, míg a pesti Újépület udvarán Batthyány Lajos grófot, az első független magyar kormány miniszterelnökét. Batthyány és a tizenhárom katonai vezető páratlan bátorsággal fogadták a halált. Biztosak voltak abban, hogy jó ügyért halnak meg és hitték, hogy ügyük a távoli jövőben megvalósul, célba ér. Ők is – akárcsak a forradalom többi hőse – elszántan áldozta életét, fiatalságát és jövőjét egy eszméért, egy ügyért. A magyar nemzet eszméje, a magyar szabadság és függetlenség eszméje, a polgári Magyarország megteremtése volt az, amiért ők hittel és hűséggel harcoltak utolsó leheletükig.
A megtorlással – a kivégzésekkel és százak bebörtönözésével – a forradalom eszményei valóban nem buktak el, hiszen a polgári átalakulást már nem lehetett megállítani – jelentette ki Laczi István. Majd így folytatta gondolatait: az az óriási szellemi energia, kitartás és összefogás, ami 1848-49. katonai sikereit eredményezte, nem tűnt el. Hozzájárult, hogy az uralkodó hamarosan elállt szándékától, hogy nélkülünk és ellenünkre reformálja meg az országot. Elvezetett az 1867-es kiegyezéshez és az azt követő békeévek gyarapodásához, Magyarország legsikeresebb fejlődési időszakához. Éppen ezért – e történelmi tényeket felelevenítve – azt mondhatjuk: nem csupán gyásznap a mai, de egyben ünnep is. Ünnepeljük a forradalom és szabadságharc sikereit, szereplőinek példás helytállását és emlékezzünk arra a nemzeti közösségi élményre is, ami varázslatossá és egyedivé tette ezeket a dicső napokat! A példás összefogás és hazaszeretet eredményeként ekkor született meg nemzeti büszkeségünk fő forrása, a polgári modern Magyarország.
Vértanúink halála szimbóluma az elkötelezettségnek, a helytállásnak és annak a küzdelemnek és áldozatvállalásnak, amelyet a magyar nép évszázadokon át folytatott nemzeti függetlensége megteremtéséért, társadalmi haladásért. Kegyelettel áldozunk nekik és a gyász mellett ünnepeljük emberi nagyságukat, amely évszázadok óta erősíti és máig élteti a nemzeti öntudatot, a szabadságvágyat és a társadalmi haladásba vetett hitet – mondta végül Laczi István.
A megemlékezés zárásaként a városban működő intézmények, a város vezetői és a civil szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el a Rózsakertben kialakított emlékhelyen. A váci Madách Imre Művelődési Központ aulájában pedig ebben az esztendőben is elhelyeztek mécseseket, valamint a kivégzett vértanúk fényképeit, így emlékezve az aradi hősökre.
Vác város önkormányzata és Madách Imre Művelődési Központ ebben az esztendőben is megemlékezett az aradi vértanúkra. Az október 4-én, pénteken, a váci Rózsa-kertnél megtartott rendezvényen a város vezetőin kívül jelen voltak az iskolák képviselői, a diákok és a pedagógusok, valamint az érdeklődő lakosok. A program a Radnóti Miklós Általános Iskola tanulóinak zenés-verses műsorával vette kezdetét. Az összeállításban egyebek mellett Reményik Sándor és Juhász Gyula művei szerepeltek. A folytatásban az iskola igazgatója, Laczi István beszédét hallgathatták meg a jelenlévők.
