Havi 15-20 ezer forinttal is nőhet a gázszámla az extrém hideg miatt
A jelenlegi extrém hidegben egy átlagos lakás fűtésköltsége havi 3-5 ezer forinttal, míg egy átlagos családi házé akár havi 15-20 ezer forinttal is emelkedhet, miközben a hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel akár 50-60%-kal is csökkenthető lenne. Éppen ezért érdemes megfontolni, hogy bankbetét helyett szigetelésbe fektessük pénzünket, hiszen ezzel a fűtési költségeink több mint felére csökkenhetnek. A magas fűtésszámlát az is indokolja, hogy a régióban Magyarországon a legdrágább a gáz.
Míg nálunk, a januári ÁFA és gázáremelés következtében egy MJ fűtőanyag már 3,3 - 3,5 forintba kerül, ugyanennyi gáz Szlovákiában 2,7 forintba, miközben a régióban nálunk a legvékonyabb az alkalmazott szigetelés vastagsága. Ez azt jelenti, hogy egy magyar családnak évente akár 40.000 forinttal is többet kell fűtésre fordítania, mint a környező országok családjainak.
A rendkívüli és tartós hideg hatására jelentősen megnő a magyar családok gázfogyasztása, és ezzel a havi kiadások mértéke is A beköszöntött szibériai hidegben a 60-70 millió köbmétert is elérheti a napi gázfogyasztás Magyarországon. Az időjárás egy fokos csökkenése ugyanis körülbelül napi 1,5-2 millió köbméterrel növeli meg a gázfogyasztást.
A rezsiköltségek 60-70 %-át a fűtésszámla teszi ki, így nem elhanyagolható kérdés, hogy hogyan csökkenthető ez a tétel. A szakemberek szerint a szigetelés jelentheti az egyik megoldást, hiszen az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése már 3-4%-os energia megtakarítást eredményez.
A Knauf Insulation Kft. statisztikái szerint a magyar otthonok homlokzati szigetelése átlagosan csak 80-90 mm, miközben a szomszédos Szlovákiában 100-120 mm, Lengyelországban 150 mm, Szlovéniában 100 mm, de még Romániában is 120 mm vastagságú szigetelőanyagot alkalmaznak leginkább az ingatlantulajdonosok. A szigetelésvastagság tekintetében az európai középmezőnybe a német és az osztrák ingatlantulajdonosok tartoznak, akik átlagosan 120 mm vastagságú szigeteléssel gondoskodnak otthonaik melegéről.
A családi házakon használt szigetelőanyag-vastagság tekintetében Norvégia, Finnország és Svédország állnak az európai rangsor élén. E skandináv országokban viszont a gáz ára is jóval alacsonyabb, mint nálunk. A jelentősen hűvösebb időjárás miatt itt 200 mm-nél is vastagabb szigetelést alkalmaznak az ingatlantulajdonosok, így fűtésszámlájuk – a jóval hidegebb idő ellenére is - akár 35-40%-kal kevesebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél.
Az önmagában nem meglepő, hogy a közép-kelet európai országok az alkalmazott szigetelés vastagsága tekintetében elmaradnak a környezet és energiatudatosabb országoktól, az azonban elgondolkodtató, hogy hazánk e tekintetben még régiós összehasonlításban is sereghajtónak tekinthető, épületeink energiahatékonysági állapota pedig áraikban is tükröződik. Az ingatlanpiacot alapvetően az ingatlanárak esése uralja: 2008 és 2011 között átlagosan 12%-kal estek az ingatlanárak, amik jelenleg a 2000. évi értékeken vannak. Becslések szerint az ingatlanok ára egy év alatt 5-10, a nagyobb alapterületű ingatlanok értéke pedig akár 10-15%-kal is csökkent.
A jelenlegi extrém hidegben egy átlagos lakás fűtésköltsége havi 3-5 ezer forinttal, míg egy átlagos családi házé akár havi 15-20 ezer forinttal is emelkedhet, miközben a hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel akár 50-60%-kal is csökkenthető lenne. Éppen ezért érdemes megfontolni, hogy bankbetét helyett szigetelésbe fektessük pénzünket, hiszen ezzel a fűtési költségeink több mint felére csökkenhetnek. A magas fűtésszámlát az is indokolja, hogy a régióban Magyarországon a legdrágább a gáz.
