Európában csaknem huszonöt-millió alultáplált ember él, több millióan éheznek. Nekik nem az jelenti a legnagyobb problémát, hogy válasszanak a kaviár és a sült csirke között, hanem hogy mindennap legyen legalább egy falat ennivalójuk.
Afrikában, ahol a negyvenkét legkevésbé fejlett ország közül huszonnyolc található, még elszomorítóbb a helyzet, de a fejlődő országok népességének körülbelül húsz százaléka se rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel megszerezhetné a napi, elégséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszermennyiséget.
Vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekek egészsége és jó közérzete attól is függ, hogy életük korai szakaszában megkapják-e mindenből a megfelelő tápanyagmennyiséget. Az ázsiai országokban a gyerekek negyvenhárom százalékát, a szovjet utódállamokban harminckét-hetven százalékát érinti a növekedésben való visszamaradás veszélye; a mikrotápanyagok hiánya (pl. vas, jód, vitaminok) a gyermekek agyi fejlődését is visszatarthatja és vérszegénységet okozhat.
Eközben - többek között az étkezési szokások megváltozásának és az ételminőség háttérbe szorulásának "köszönhetően" - csaknem százötven-millió túlsúlyos ember él. A többségnek természetes a napi többszöri, bőséges étkezés, így sokan fel sem tudják fogni, milyen a nélkülözés.
1979 óta október 16-a Élelmezési világnap, amelynek célja felhívni a közvélemény figyelmét az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására. Idén a Keresztény Fiatalok az Ifjúságért Egyesület (KEFI) szervezésében Gödöllőn is sor kerül egy segítségnyújtó akcióra. Az egyesület tagjai - nagyrészt keresztény egyetemisták vagy főiskolások - október 16-án, kedden, reggel 7-től 19 óráig gyűjtik a Coop áruház (Szabadság tér 4.) előtt a rászorulók számára a tartós vagy aznap elfogyasztható élelmiszereket. Minden falat számít; egy tál sütemény vagy pár szendvics éppoly fontos, mint például a tízóraiból megmaradt alma, amely úgyis a kukában landolna. Az összegyűlt élelmiszereket a KEFI tagjai továbbadják a rászorulóknak: hajléktalanoknak, időseknek illetve nagycsaládosoknak. Ami nekünk egy kis odafigyelés, esetleg egy apró lemondás valamiről, nekik egy kis szelet élet.
"Van valamitek, amit nem adnátok oda? Mindent, amitek van, oda fogtok adni egy napon. Gyakran mondjátok: »Adnék, de csak az arra érdemesnek.« Kertetekben a fák nem mondják ezt, sem nyájatok a legelőn. Adnak, hogy élhessenek, mert a nem-adás elpusztít." (Paulo Coelho: A portobellói boszorkány)
Európában csaknem huszonöt-millió alultáplált ember él, több millióan éheznek. Nekik nem az jelenti a legnagyobb problémát, hogy válasszanak a kaviár és a sült csirke között, hanem hogy mindennap legyen legalább egy falat ennivalójuk.
