A Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsa "Aprókkal az aprókért" elnevezéssel mozgalmat indított. Tavasszal, azaz 2008. március elsejétől kivonják a forgalomból a legapróbb pénzeket, az egy és két forintosokat. A gyülekezetek külön perselybe gyűjtik az aprókból való adományokat. Ezekkel az aprókkal is szeretné támogatni az evangélikus egyház az aprók (gyermekek) között végzett munkát. Az akcióhoz a váci gyülekezet is csatlakozott – tudtuk meg.
Tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank február 29-ig veszi át az összegyűjtött forintokat, a gyűjtés a gyülekezetekben február 24-én, vasárnap zárul. Az RTL Klub népszerű, vasárnap esténként jelentkező szórakoztató műsorában, a Heti Hetesben időről-időre feltűnő színművész, Kern András hirtlen ötletéből valóságos mozgalom lett az elmúlt hetekben. A műsor szerkesztősége is gyűjti ugyanis a március elsején megszűnő pénzérméket. Aki úgy érzi, szívesen ajánlaná fel megmaradt egy- és kétforintosait, 2008. február 29-ig küldheti el a Heti Hetes szerkesztőségének: 1119. Budapest, Sopron út. 40.
A befolyó összeget gyermekétkeztetésre fordítják. Az akcióhoz az egyik hazai kereskedelmi üzletlánc is csatlakozott. Valamennyi boltba – így a váciba is – elhelyeztek egy ládát, amelybe bedobhatja mindenki a pénzérméket. A gyűjtőedényeken megtalálható a Heti Hetes felirat is.
Magyarországon az elmúlt években átlag százötven-millió darab új egy- és kétforintos került forgalomba, és gyakorlatilag alig került belőlük vissza a Magyar Nemzeti Bankba. Az érmék gyártási költsége ugyanakkor jelentősen meghaladja a névértéket (az egyforintos előállításának az ára négy forint körülire, a kétforintosoké nyolc forintra becsülhető), így az elmúlt három évben évente kilencszáz-millió forintra tehető az összköltség!
A Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján 2002. év végén, az 1993-ban kibocsátott forgalmi érme sorozat különböző címleteiből, 1933 millió darab volt forgalomban, ebből 668 millió darabot tettek ki az egyforintosok 561 millió darabot a kétforintosok. 2005. december 31-én ezek a számok 902 millió és 764 millió voltak, azaz az elmúlt három évben évente átlagosan hetvennyolc-millió darab egyforintos és hatvannyolc-millió darab kétforintos került forgalomba. Az egy és kétforintosok teszik ki darabszámban a forgalomban lévő érmék kétharmadát, míg értékük csupán a forgalomban lévő érmék értékének kilenc százalékát jelentik. A nemzetközi tapasztalatok is megerősítik, hogy a legkisebb címletű érmék kiáramlása a forgalomba mindig jelentősen meghaladja a forgalomban lévő készpénz éves növekedésének ütemét. A statisztikák azt mutatják, hogy ennek az állománynak csak egy töredéke, tíz-húsz százaléka vesz részt a tényleges forgalomban, a többi valahol fiókok, pénztárcák mélyén lapul.
Márciustól nem feltétlenül a számlán lévő összeget kell megfizetniük a vásárlóknak
Külön törvényt alkot a Pénzügyminisztérium az egy- és kétforintos érmék kivonása után szükséges kerekítési szabályokról. Becslések szerint a kerekítési szabály bevezetése nem hoz jelentős többletet vagy veszteséget a kereskedőknek A boltosoknak és a kereskedőknek a készpénzes fizetéseknél az egyes tételeket nem, csak a számla végösszegét kell majd kerekíteniük öttel osztható számra. A jogszabály szerint a kerekített összeget, illetve a kerekítési különbséget nem kell majd feltüntetni a bizonylaton. Becslések szerint a kerekítési szabály bevezetése nem hoz jelentős többletet vagy veszteséget a kereskedőknek. Ha mégis így lenne, akkor a pluszbevételt egyéb bevételként vagy ráfordításként lehet elszámolni a jelenlegi szabályok szerint, és így áfát sem kell fizetni utána. A sárga csekkes befizetéseknél márciustól is a pontos összeget kell majd feltüntetni, a kerekítést a postán végzik majd el. Bár a törvényjavaslat csak a készpénzes fizetésnél teszi kötelezővé a kerekítést, bankkártyás tranzakció esetén sem zárja ki a lehetőségét. Ám ebben az esetben már a banki bizonylaton is a kerekített összeget kell feltüntetni.