Mi is az a munkaerő- kölcsönzés? Milyen szabályai vannak? Kik a résztvevői? Milyen előnyei és hátrányai vannak?
A munkaerő-kölcsönzés mibenléte
A munkaerő-kölcsönzést a Munka törvénykönyve definiálja és szabályozza. Eszerint a fogalma: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkajogviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.
Ez azt jelenti, hogy a kölcsönzés egy 3 résztvevős foglalkoztatási forma, melyben a munkaviszony a munkavállaló és a kölcsönbeadó cég közt jön létre, aki a munkavállalóját a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Így a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a munkaadó közösen gyakorolja.
A munkaerő-kölcsönzés résztvevői a kölcsönzött személy, a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó. A kölcsönzött személy a munkavállaló, akit kikölcsönöznek a munkára. A kölcsönvevő az a munkaadó, akinek munkaerőre van szüksége és ezt munkaerő-kölcsönzéssel oldja meg. Az egyik legérdekesebb a kölcsönbeadó, méghozzá azért, mert ez nem egy szokványos munkavállalási forma, nem a megszokott 2 irányú foglalkoztatás. A kölcsönbeadó egy vállalkozás, a diákszövetkezethez hasonlóan szerződést köt a munkát kereső és dolgozni vágyó emberekkel, majd őket kölcsönzi az olyan munkahelyekre, ahol munkaerőre van szükség.
Ki is a munkáltató?
A munkáltatói jogkört saját belátásuk szerint írásbeli megállapodásban oszthatja meg a kölcsönbeadó és kölcsönvevő, tehát mindketten gyakorolhatják. Kivételt képez a munkaviszony megszüntetésének joga, ezt az Mt. szerint csak a kölcsönbeadó gyakorolhatja.
Fontos tudni, hogy a kikölcsönzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak, ezzel megakadályozva, hogy megkerülhető legyen a legfontosabb munkavállaló védelmi szabályok betartása a munkaviszony hiányára hivatkozva. Ez azért fontos, mert a munkaerő-kölcsönzés miatt vele munkajogviszonyban nem álló dolgozókkal lesznek lényeges kötelezettségei a munkáltatónak. Nagyon fontos továbbá, hogy a munkavállalóval minden esetben már a foglalkoztatás kezdetétől közölni kell, hogy ki gyakorolja a munkáltatói jogkört, kihez fordulhat.
Hátrányai
Az egyik legnagyobb hátránya a munkaerőkölcsönzésnek az egyszerű és indok nélkül történő felmondás szokott lenni, és ebben az esetben a felmondási idő is lényegesen rövidebb, mint egy átlagos munkaviszony esetében.
A munkaerő-kölcsönzés - amely a hagyományos munkajogviszonytól sok szempontból eltérő foglalkoztatási forma - legnagyobb hátránya abban a munkavállalói bizonytalanságban rejlik, amit a könnyebb és gyorsabb munkáltatói felmondás alapoz meg. Erre egyrészt jó példa az a szabály, amely szerint a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése, tehát az, hogy a dolgozó munkájára már nincs szükség a jövőben. A munkavállalónak kis esélye van ezt befolyásolni, hiszen egyértelműen a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodásából fakad. Azonban ehhez az is fontos, hogy a konkrét személy kikölcsönzésének megszűnése szükséges a felmondáshoz, nem pedig a kölcsönzési megállapodás megszűnése, tehát ettől függetlenül a megállapodás fennmaradhat.
A hagyományos munkavégzéshez képest eltér a felmondási idő is, ami itt csupán 15 napot jelent. A munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól – eltérő megállapodás hiányában – amennyiben a felmondás a kölcsönbeadó részéről történik meg.
Azonnali hatályú felmondásra is van lehetősége a munkaadónak, mégpedig, ha a munkaviszonyhoz kapcsolódó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanságból jelentős mértékben szegi meg, illetve, ha a magatartása miatt lehetetlen a munkaviszony fenntartása. Pozitív ellenben, hogy a munkavállalót védi az egyenlő bánásmód elve, igaz ezt bérezés tekintetében csak a 184. naptól kell alkalmazni. Emellett a megfelelő munkafeltételeket kell megteremteni a várandós és szoptató nők, illetve a fiatalkorú munkavállalók védelmére is.
Ha a leírtak alapján úgy érzi, hogy szeretne többet tudni a munkaerő-kölcsönzésről vagy szeretne Ön is munkaerőt kölcsönözni, keresse fel bátran a MADS Marketing Kft. munkatársait.
Mi is az a munkaerő- kölcsönzés? Milyen szabályai vannak? Kik a résztvevői? Milyen előnyei és hátrányai vannak?
