MÁRVÁNY TÉRI BÓVLIVÁSÁR – A VÁROSHÁZA AZT TANÍTJA: MIKÉNT MERJÜNK KICSIK LENNI!

Maradjunk annyiban, hogy a majdnem osztrák kisvárosunk aligha bocsátkozhatna versenybe az adventi utcaképi szépségverseny terén sem, lássuk ebből a szempontból az úgynevezett márványteret – vetette fel olvasónk a VO-nak küldött levelében, amelyet az alábbiakban folytatunk.

  • Ugyebár arról a térről beszélünk, amelynek felújítását – némi külső sugallatra – nagyjából több mint két évvel ezelőtt a városvezetői erényekben oly csekélykének bizonyuló, de a szivárvány színekben sorscsapásszerűen sokszínű döntéshozói igen erőst elhatároztak és megígértek.
  • Arról a térről van szó, amelyet elsőként közadakozásból – nagy szakértelemmel – 10 milliós beruházásként szerettek volna kicsinosítani, és amelynek a költségvetését közben – ismét nagy szakértelemmel74,2 millióra, azaz hétszeresére (!) módosították.
  • Vác azon központi teréről beszélünk, ahol a mostani helyzetkép a következő: bódék sorakoznak a placcon, meg kinőtt a márványrepedések közül a valóságot eltakaró fenyőerdő, amelyet Matkovich Ilona és díszes kompániája az ilyesféle bóvliságokra valószínűleg  szíve szerint egész évre kiadna, hogy a pórnép ne zavarogjon már számon kérve az elmaradt térfelújítást.

Nem erre termett ugyan e város, de a jelenlegi vezetői lépésről-lépésre arra oktatnak, hogyan merjünk kicsik lenni!