Vácon a Bölcsődék és Fogyatékosok Intézménye Bölcsőde és Speciális Csoport Baba utcai bölcsődéjében egy igazgatói döntés megszüntette a részleges integrációt, amellyel egy olyan hosszú éveken át jól működő, védelmező intézményi környezetben történő ellátási gyakorlat szűnt meg, ami megtámogatta a speciális igényű gyermekek felkészítését, életminőségük, társas kapcsolataik javítását a későbbi teljes integrációra.
A részleges integráció keretében 1991-től megvalósulhatott az a gyakorlat, hogy egy gondozási egységen belül az egyik csoportszobában a normál fejlődésű, míg a szomszédos szobában az eltérő fejlődésű gyermekeket helyezték el, biztosítva a csoport szobák közötti átjárhatóságot. Ez a gyakorlat mindkét csoport esetében komoly előnyökkel járt, hiszen a tipikus (normál) fejlődésű gyermekek megfelelő mintát mutatva játékosan segítették eltérő fejlődésmenetű társaikat, fejlődésüket, ugyanakkor fokozatosan megismerhették és megtanulhatták a feltétel nélküli, korai elfogadást.
Az igazgatói döntés előtt a szülők értetlenül álltak, de mindaddig beletörődtek a változásba, amíg végül meg nem érezték a szegregálás komoly és hátrányos hatásait gyermekeiken.
Ezért a szülők egyik szószólója 2021. január 13-án írásban megkereste Sívóné Cseh Katalin megbízott igazgató asszonyt, hogy legyen szíves tájékoztatást adni a döntés meghozatalának részletes okáról és egyben kérdéssel fordult hozzá, hogy milyen megoldási lehetőséget tud javasolni, hogy mielőbb visszaállhasson a részleges integráció a bölcsődében.
Az igazgató asszony válaszában arra hivatkozott, hogy törvényt sért a bölcsőde a részleges integráció gyakorlatával. Azonban a további levélváltásokból máig sem derült ki, hogy a vonatkozó jogszabály mely pontja az, amely egyértelműen tiltaná a részleges integráció gyakorlatát. Arra sem kaptak a szülők magyarázatot, hogy a törvény pontosan hol tiltja meg, hol szab gátat annak, hogy a normál csoport és a speciális csoport fizikai elhelyezése egy gondozási egységen belül, egymás melletti csoportszobában lehessen.
Az igazgató asszony levelében azt is megjegyezte, hogy a döntéssel személy szerint ő maga sem ért egyet, mivel szegregálásnak és visszalépésnek tartja.
Azt is említette, hogy a részleges integráció miatt többször kellett magyarázkodnia a bölcsőde törvényességi ellenőrzés feladatát ellátó Pest Megyei Kormányhivatal előtt is. Így a szülők az érintett Kormányhivatalt is megkeresték, hátha konkrétabb válaszokat kapnak. A Kormányhivatal válaszában a jogszabályi környezetek általános ismertetése mellett kitért a részleges integrációra is, miszerint a sajátos nevelési igényű, korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek ellátását a bölcsőde teljes, részleges és speciális csoportban valósíthatja meg. Tehát
a törvényességi felügyeletet ellátó Kormányhivatal szakmai állásfoglalása sem szab gátat és tiltja meg a korábbi gyakorlat visszaállítását.
Mivel a Kormányhivatal állásfoglalása nem volt elegendő ahhoz, hogy Sívóné Cseh Katalin a döntését megmásítsa, így a szülők a bölcsőde fenntartójához fordultak, ahol Inotay Gergely Ábel alpolgármester úrhoz került a megkeresés. Az alpolgármester úr, egy személyes konzultáció keretében kifejtette, hogy részükről az időközben hivatalosan is igazgatónak megválasztott
Sívóné Cseh Katalin a megfelelő döntést hozta a részleges integráció megszüntetését érintően. A kérdésre, hogy mi tiltja a részleges integráció gyakorlatát, konkrét tájékoztatást az alpolgármester úr sem tudott adni.
Mindeközben egy másik érintett szülőtárs megkereste a Korai Fejlesztő Központ intézményvezetőjét, Czeizel Barbarát is, aki döbbenten fogadta a bölcsődében kialakult helyzetet és állásfoglalást kért Kovácsné Bárány Ildikó bölcsődei miniszteri biztos asszonytól. A miniszteri biztos asszony – Czeizel Barbara felé illetve a szülők szószólójának a megkeresésére is válaszolva – ismertette szakmai álláspontját, melyben kiemelte, hogy
a részleges integráció alkalmazása a legmegfelelőbb és ebben a kezdetektől élen járt a váci Baba utcai bölcsőde.
A miniszteri biztos asszony állásfoglalása nem ismeretlen sem az igazgató asszony, sem pedig az alpolgármester úr előtt, ennek ellenére továbbra sem állítják vissza a részleges integrációt.
A szülők immár végig járták a „szolgálati utat”, végül segítségért fordultak Rétvári Bencéhez is, mint az illetékes tárca államtitkárához és mint országgyűlési képviselőhöz is, szíves segítségét és közbenjárását kérik, hogy mielőbb rendeződhessen a részleges integráció kérdése, annak visszaállítása a bölcsődében. Ezzel egyidejűleg a nyilvánossághoz fordulnak, így megkeresték lapunkat, ismerve szociális, mentálhigiénés kérdések iránti érzékenységünket.
Ez egy újabb eset, amivel szemben megint meglehetősen értetlenül állunk!
Mind a bölcsőde, mind a városháza magatartása egy NAGY CSAK-ra épül, nem baj, hogy kárvallottjai vannak a döntéseiknek.
Mint azt láthatjuk a dokumentumokból, hogy igazából sem szakmai, sem törvényi oka nincs az intézményben bekövetkezett pedagógiai-módszertani romlásnak, egy kiválóan működő, szakmailag jól bevált rendszer szétverésének. A döntés mögött újra egy olyan szempont lehet, amelynek hibás voltát az Inotay által képviselt, szociális érzéketlenséget tanúsító városháza nem köt a lakosság orrára.
Az ügy kísértetiesen hasonlít a fogyatékkal élő gyermekek főzőkonyhájának megvonására, és az azzal járó minőségromlásra. Ott egyébként máig Inotayék kivizsgálni akarják a DÖK (diákönkormányzat) panasztételét, hogy az mennyiben volt spontán, ahelyett hogy azonnal normális étkezést biztosítanának a gyermekeknek. Inotay videója is ugyanilyen érzéketlenségről tanúskodik, amelyben a kilakoltatott szegény váciak lakásában arról tart értekezést, hogy mennyire jól teszi az önkormányzat, hogyha így bánik a nehéz sorsú, váci bérlőivel. E Baba utcai helyzet szintén emlékeztetheti a váciakat arra, amikor tavaly karácsony előtt a külterületi szegényeket öt évre visszamenőleg megadóztatták, csak annyit kegyeskedtek megengedni, hogy részletben fizessenek azok, akik egyébként is az egyik napról a másikra élnek.
Az a döbbenetes, hogy a Facebook-mesketékben ott ragyognak a kétszínű szívecskék, és
a leírt szavakban magas hőfokon ég a jóemberkedés, csodálatos ódákat zengtek pont a napokban az Összefogás általi gyermekbaráti városról, de a valóságban, amikor döntést hoznak, gyakran szembe mennek a legelemibb emberséggel,
sőt ha nekik úgy tetszik, akkor a gyógypedagógiai szakmaisággal is.
Nincs az a sajtómegkeresés, amire válaszolna Matkovich Ilona, így kénytelenek vagyunk a szülőkkel együtt megkérdezni,
- miért kellett a Baba utcában szétverni az integrált nevelés kiválóan bevált, szakmailag is megalapozott gyakorlatát
- és miért kell szegregálni a sajátos nevelésű gyermekeket?
***
A váci Baba utcai bölcsőde 1991-től gondozta részleges integrációban a gyermekeket, amelynek sikeres alkalmazásában, elképesztő eredményeivel már a kezdetektől fogva, országosan élen járt a bölcsőde.
Az itt folyó neveléshez a szülők oly mértékben ragaszkodnak, hogy van olyan elkötelezett anya, akivel személyesen találkoztunk pár évvel ezelőtt a vonaton, aki hajnalban lehozza az egyik Ipoly menti településről a gyermekét (busz, vonat, több kilométer gyaloglás), majd hazamegy megfőz és délután ugyanezt az oda-vissza utat megteszi azért, mert biztos kezekben tudta az itt folyó munka kapcsán a gyermekét.
Kérdezzük, mi lesz ezekkel a szülőkkel, és legfőképpen, mi lesz a gyermekeikkel?
Kiemelt kép: Rawpixel