GÖDÖN, VÁCON ÉS EGERBEN A BALOLDAL BELSŐ FESZÜLTSÉGEKKEL FUT RÁ AZ ELŐVÁLASZTÁSRA

Egy izgalmas, az előválasztásokról szóló latolgatás jelent meg a napokban a Mandineren, amely egy pár gondolat erejéig kitért a váci, gödi és egri viszonyok elemzésére is. Kacsoh Dániel és Pálfy Dániel Ábel írása szerint az egységet kommunikáló ellenzéket továbbra is számos ellentét szabdalja, értesüléseik szerint a legnagyobb konfliktusokat a Momentum okozza. A szerzők a baloldali forrásaik és az elemzők segítségével jártak utána annak, hogyan készül az összefogás hat pártja az előválasztásra.


Hirdetés


Egyre erősödő törésvonalak az ellenzéki pártok között

  1. Külhoni magyarok szavazati joga – az összefogás talán legmeghatározóbb pártja, a Demokratikus Koalíció a napokban tette egyértelművé, hogy megfosztaná szavazati joguktól azokat, akik egyszerűsített honosítási eljárással szereztek magyar állampolgárságot. Jakab Péter Jobbik-elnök a napokban úgy fogalmazott, az ellenzék „nagyjából egyetért” azzal, hogy ezt nem szabad megtenni.
  2. Homoszexuálisok házassága – néhány éve még börtönnel büntette volna a homoszexualitás „népszerűsítését” a Jobbik, mostanra odáig finomodott az álláspontja, hogy ellenzi a melegházasságot. Ebben az esetben a Jobbik a különc, a többi ellenzéki párt nem ért vele egyet.
  3. Momentum korai programhirdetése – a Momentum azzal, hogy programot hirdetett, már kiverte a biztosítékot a többi ellenzéki pártnál. A négynapos munkahét, vagy a bármikor felhasználható, rugalmas nyugdíj felvetése kapcsán egészen biztosan nincs konszenzus a szövetségesek között. A „felcsúti per” ötletétől és hasonló, a jogállamiságot zárójelbe tevő elképzelésektől még néhány Momentum-szimpatizánsnak is felállt a szőr a hátán, s a szövetségesek sem nézték jó szemmel az esetleges kormányváltást követően civilekkel előkészített vádirat alapján induló koncepciós eljárás felvetését. A Momentumnál rutinosabb pártok Fekete-Győrék demonstratív különutasságáról azt gondolják – mármint, hogy azt próbálják jelezni a választók felé, hogy ők mások, mint a szocik meg Gyurcsány –, ezzel már elkéstek.
  4. Atomügyben is vannak eltérések, Fekete-Győrék ugyanis felmondanák a Paks II. projektnek az Európai Bizottság által is jóváhagyott szerződéseit, ugyanekkor a kontraktust a nyilvánosság előtt kritizáló DK-ban felszisszentek, hiszen a felmondás alighanem diplomáciai bonyodalmakkal és kártérítési eljárással is járna, azaz jobb lenne erről nyíltan nem beszélni. A helyzetet bonyolítja, hogy Ungár Péter szóvá tette, hogy a Momentum nem is ellenzi igazán az atomenergiát. (Az Európai Parlamentben a Momentum is megszavazta az atomenergia kvázi nélkülözhetetlenségéről szóló indítványt.)
  5. EU jövője – fontos ellentét feszül az LMP és a DK között, Gyurcsányék vállaltan és nyíltan az európai egyesült államok elképzelését propagálják, Ungárék ezzel ellentétes állásponton vannak.
  6. A miniszterelnök-jelölt személye – előfordulhat, hogy kudarcba fullad az egész előválasztási folyamat, ezzel a Demokratikus Koalíciónál is tisztában vannak. Nem véletlenül halogatják a döntést, ami abból a szempontból is érthető, hogy az előválasztás augusztus végén kezdődik, a közös kormányfőjelölt személye pedig majd csak október 23-án dől el. A DK-n belül egyre többen próbálják lebeszélni Gyurcsány Ferenc feleségét az indulásról, ám állítólag az EP-képviselő egyelőre hajthatatlan, mindenképp ringbe szállna. A Medián mérései szerint Gyurcsányné lenne a legrosszabb választás a baloldal számára: Dobrev Klárára a választók 39 százaléka biztosan nem szavazna. Karácsony Gergely szinte biztos már, hogy benevez a miniszterelnök-jelöltségre, a felmérésekből arra lehet következtetni, hogy jó eséllyel meg is nyeri az előválasztást. Ha Dobrev–Karácsony-párbajra szűkül a választás, a főpolgármester bizonyosan felülkerekedik, ami nagy kudarc lenne a DK-nak. Gyurcsányéknak ez alighanem most komoly dilemmát jelent. Egy MSZP-s informátor úgy fogalmazott, van igazság abban, hogy az előválasztási viaskodás során az egyes pártok súlyos politikai sebeket tudnak majd ejteni egymáson, s ebben leginkább a „legkisebb rutinnal rendelkező” Momentum jelenti majd a kockázatot, a DK-s forrás pedig így fogalmazott: a többiek mindig „rámordulnak” a momentumosokra, amikor okosabbnak akarják mutatni magukat, az MSZP pedig rájött, hogy nem diktálhat.
  7. Helyi ellentétek BudapestenZuglóban már elszabadultak az indulatok (LMP-Momentum-MSZP ellentét), a II. kerületben (DK-Momentum ellentét), a Rózsadombon is három országosan ismert politikus csap össze: a provokatív performanszairól ismert, párbeszédes Tordai Bence a DK-s Kálmán Olgával, valamint a momentumos Berg Dániellel versenyez majd a jelöltségért. A szakértők szerint a fővárosban a legtöbb helyen a DK és a Momentum között dől majd el az előválasztás, a két formáció privát küzdelme hosszabb távon is befolyásolhatja a pártok erőviszonyainak alakulását.
  8. Vidéki csörtékNagy Attila Tibor politikai elemző szerint a 106 egyéni körzet 106 potenciális összetűzés lehetőségét rejti. Tény, hogy több ellenzéki vezetésű önkormányzatban, például Gödön, Vácon és Egerben már súlyos feszültségek vannak az ellenzéki pártok között, amelyekre az előválasztás csak ráerősíthet, és számos olyan választókerület is van, például Zugló vagy Szombathely, ahol személyes ellentétek feszülnek a már bejelentett jelöltek között. Értesüléseink szerint a DK és a Momentum között súrlódás van amiatt is, hogy Fekete-Győr pártja több, 2018-ban magabiztosan győző egyéni ellenzéki képviselővel szemben jelöltet állít. Az elemző úgy véli, legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy kudarcba fullad az egész előválasztási folyamat, a Momentum vagy a Jobbik pedig kilép az összefogásból, mondván, a többi négy párt tisztességtelen vele szemben.

Tudnivalók az előválasztásról

Az előválasztást az aHang nevű civil egyesület szervezi, amely a 2019-es főpolgármesteri előválasztás lebonyolításáért is felelt.

Feladata:

  • a „komolytalan” jelöltek kiszűrésére,
  • az indulás feltétele az egyéni jelölteknél 400,
  • a miniszterelnökjelölt-jelölteknél 20.000 támogatói aláírás.

Az előválasztáson,

  • minden magyar állampolgár szavazhat, aki 2022 áprilisáig betölti a 18. életévét,
  • a részvételhez regisztráció szükséges,
  • lapzártánkig 11.487-en éltek e lehetőséggel.

 

Pest megye 4. sz. vk-ben eddigi jelöltállítás (vagy feltételezett jelölt)

Független         Gyurcsik Ádám

DK                       nem jelölt
Momentum      Juhász Béla
Párbeszéd (?)   Tordai Bence
LMP (?)               Demeter Márta

 

Már bejelentett miniszterelnök-jelöltek:

Jakab Péter (Jobbik)
Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom)
Pálinkás József (Új Világ Néppárt)
Fekete-Győr András (Momentum Mozgalom)