A Váci Honvéd Emlékmű
Az emlékművet az 1849 áprilisi és júliusi váci csatákban elesett honvédek tiszteletére emelték a mesterségesen kialakított dombon.
Degré Alajos volt honvédtiszt kezdeményezésére alkották meg és 1868-ban avatták fel.
Mivel ez volt az első 48-as emlék hazánkban, avatása országos ünneppé vált, mely 1868. július 19-én fényes külsőségek között ment végbe.
A fővárosi vendégek a magyar gőzhajós társaság Budapest nevű különhajóján jöttek. Többek között eljött Klapka György tábornok, Andrássy Gyula gróf miniszterelnök és honvédelmi miniszter, valamint Weinkheim Béla báró belügyminiszter is.
Degré Alajos honvédként a szabadságharcban Földváry Károly önkéntes zászlóaljában kezdte, majd századosi rangig jutott. A fegyverletétel után – sok más társához hasonlóan – bujdosott. Aradra internálták. Az üldöztetés után Vácott villát vásárolt és amint lehetősége adódott, visszatért a közéletbe. 1870-től Vác város országgyűlési képviselője lett.
Tőle származnak az obeliszken olvasható sorok:
Vándor megállj! tekints szét e mezőn,
HONVÉDEINK itt küzdtek a jogért,
S itt nyugszanak, kik vért és életet
Áldoztak a honért.
Ha a szabadság napját élvezed,
Áldd érte Istent s e szent hamvakat.
HONVÉDEINK véréből nőtt a fa,
Mely vész s viharban enyhe nyugtot ad.
Ha zsarnok lába nyomja e hazát,
Ne csüggedj el! hisz ŐK csak nyugszanak
Széttörni békót, szolgaláncokat
Fölkelnek újra ŐK, a – Hősfiak!
Az emlékmű közadakozásból épült. Vác és vonzáskörzete 4000 Ft-ot gyűjtött össze a költségekre. A négy méter magas vas obeliszket a Gömör megyei Csisznavodán készítették a Heinczelman Gyárban. Lépcsőszerű talapzaton nyugszik és bronzzal van befuttatva. A tetején lángoló ágyúgolyó. Állítólag pont ott áll, ahol annak idején az egyik osztrák ágyú elakadt a váci csatában. Anyaga vas, színesre festve. Az emlékművet vaskerítéssel vették körbe. A felső oldallapokon Magyarország címere, alatta koszorúval körülfont ágyúgolyók.
***
Kossuth Lajos adománya
Maga Kossuth Lajos is 100 pengő forintot küldött Turinból a Váci Honvéd Emlékmű költségeire a következő levél kíséretében:
Rudnay József úrnak, a váci kerület elnökének.
Tisztelt Elnök úr!
Bocsánatát kérem, hogy a választásra vonatkozó válaszom mellett egy kéréssel terhelem.
Úgy értesülök, hogy a váciak emléket kívánnak emelni a váci csatában elesett honvédeknek. A váci csata, amint egyik legdicsőbbike, úgy stratégiailag egyik legfontosabbika volt egész szabadságharcunknak. Legyenek áldottak a váci honfiak s honleányok, hogy szentnek ismerik a múltnak dicsőségét; óh legyen az szent mindenha a nemzet előtt!
A múltnak dicsősége nagy nemzeti kincs. Nagy emlékezetek alapítnak a népeknek nagy jövendőt, mert nemes forrásai a hazafias nagy tetteknek. Nekem becses bizodalmuk nyilvánításával jogot adtak a váciak magamat közéjük számítani.
Engedjék meg hát, hogy munkám megtakarított filléreivel én is részt vehessek a hála adójában, mellyel szabadságunk elhullott bajnokai szent emlékének áldoznak. Legyen – kérem – szíves elnök úr az ide rekesztett száz forintot, az emlék-bizottmánynak kézbesíttetni. És fogadja megkülönböztetett tiszteletemet és üdvözletemet.
Turin, aug. 23. 1867.
***
Kossuth Lajos válasz levele a meghívására
A váci Honvéd Emlékmű avatására Kossuth Lajost is meghívták, de nem jött el, hiszen 1849 után Ferenc József uralta országba nem jöhetett haza, hiszen nem kapott amnesztiát. Kossuth a meghívásra a következő levélben válaszolt:
Degré Alajos Honvéd Százados úrnak, a Váci Honvéd-Bizottmány Alelnökének.
Tisztelt Alelnök úr!
Köszönöm becses meghívását a Váczi honvédemlék leleplezési ünnepélyére. Önök ez emlékben oltárt emeltek a szabadság hitvallásának. Jól esnék bánatos lelkemnek ez oltár előtt együtt imádkozni Önökkel a szabadság Istenéhez, hogy adjon az élőknek akaratot, eltökélést `s erőt, híven, bátran, önzéstelenül szeretni a Hazát, mikint ama dicsőséges holttak szerették.
De jól sejtette Ön, hogy e szerencsétől eltiltanak a körülmények.
Én elv embere vagyok.
Soknak – ne mondjam: mindennek, – máskint kellene lenni a Hazában, mint amikint van, hogy én Ön becses meghívásának megfelelhessek. `S amit nekem tennem nem szabad, azt tenni fiaim sem tartják szabadnak, nem mert fiaim, hanem, mert ők is elv emberei. De ha testileg nem, jelen leszünk lélekben az ünnepélyen. Megüljük a napot a számkivetés sivatagában `s hálás kegyelettel áldva a magyar szabadság vértanuinak szent emlékét, könyörögni fogunk Istenhez, távoztassa el Hazánktól az átkot, hogy ama martyrok hiában vérzettek legyen.
Nem írok többet, nehogy a nagy múlt emlékének a törpe jelennel összehasonlítása keserűvé tegyen. Mert ama múlt és e jelen között, oly rémületes űrt ásott, nem a végzetes kényszerűség, hanem az önbizalomvesztett megcsüggedés, hogy fejem szédeleg, ha reá gondolok.
„Liceat sperare timenti”.
Hazafiúi tisztelettel `s baráti kézszorítással Turin Julius 16 k. 1868
Kossuth Lajos s. k.
***
Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. A történelmi hangfelvételt két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar készítették 1890. szeptember 20-án Torinóban.
***
Első váci csata – 1849. április 10.
Az 1848–49-es szabadságharc csatája, Götz osztrák császári tábornok ás Damjanich honvéd tábornok erői között.
Nagy Zoltán előadása az első váci csatáról
***
Második váci csata – 1849. július 17.
Az 1848–49-es szabadságharc csatája, Paszkevics orosz és Görgei magyar fővezér csapatai között.
Nagy Zoltán előadása az második váci csatáról