Nem térkép e táj

Megrázó történet egy házaspárról. Brusznyai Árpádról, akit kivégeztek a levert 1956-os forradalom után és a feleségéről, Honti Ilonáról, aki sokáig reménykedett a megtorlás időszakában, hogy egyszer még megölelheti letartóztatott férjét. Soha többé nem tehette meg… A szomorú történetről a tavaly megjelent Magyar Hősök kötetben részletesebben is olvashatnak. Pedig minden olyan szépen indult… Honti Ilona 1930 februárjában született Budapesten. Vegyészlaboránsként végzett és a váci Forte gyárban helyezkedett el. Az 1950-es évek elején aztán egy sakkparti átírta az életét. Történt, hogy a Sződön kántorként dolgozó édesapja meghívott sakkozni egy bizonyos Brusznyai Árpádot. A fiatalemberről tudni lehetett, hogy megszenvedte a családjával együtt a…

A képen legelöl a hunok hatalmas eurázsiai királyának, Attilának a szobra látható. A várfalon a Turul-nemzetség egyik szentéletű sarjának szobra áll, I. Géza királyé, aki maga is éppen Attilától származtatta a családja, az Árpád-ház eredetét. Mögötte a napfényben szikrázó fehérben pompázik az egykori ferences templom és kolostor (a mai, méltóképpen elnevezett Kilátó), amely arra a helyre épült, ahol egykor Gézának és testvérének, a későbbi Szent László királynak egy szarvas jelent meg, amelynek agancsán gyertyák világítottak, amit isteni jelnek tekintettek, ezért is építtették ide Vác első templomát, a Boldogasszony székesegyházat… Csodás égi jelek történtek e helyen, amelyet az ezer esztendő alatt…

A város lakossága 1868-ban emlékművet emelt egy mesterséges halmon a szabadságharc két váci csatájában elesett honvédek tiszteletére. A kiegyezést követően ez volt az első honvédemlékmű az országban. A vasgúla tetején ágyúgolyó látható, oldalán a város egykori országgyűlési képviselőjének, Degré Alajosnak a verse olvasható. Március 15-én a város polgárai immár 153 esztendeje ennél az emlékműnél róják le tiszteletüket a forradalom és szabadságharc hősei előtt. Mi ezúttal az Arcanum Digitális Tudománytárban néztünk széjjel, hogy mikor, miképpen emlékeztünk meg mi váciak a dicsőséges napokról.  153 éve Korabeli beszámoló az avatásról Pesti Napló, 1868. július 22. A váczi honvédemlék ünnepélyes leleplezésének részleteiből utólagosan közöljük…

A váci Esze Tamás laktanya csaknem ötven esztendeig állt a magyar hadsereg szolgálatában, a kapura két évtizeddel ezelőtt, 2001-ben került lakat. Tehát húsz éve már, hogy nem csicskáztatják az öregek a kopaszokat Vácott (sem), kihalt a már csak sejthető alakulótér, nincs „Igazodj!”, nincs fogadás balról avagy jobbról, nincs folyosói fókázás, sikamika köröm- vagy épp fogkefével, nincs avarsöprés szélviharban, nincs stokizás, sem „Alsó ágy ágyaz, felső ágy tisztálkodik!”, nincs az első falat lenyelését is megelőző „Egészségükre elvtársak, föl!”, nincs dobbantás kerítésugrással, nincs lafo… Hogy mi a lafo? Hát hosszabb-rövidebb idejű laktanyafogság szigorú fenyítésként – például azért, mert nem állt jól a sapka vagy…

Csaknem ezer éves városunkban szinte minden hónapra, minden hétre, sőt minden napra jut valamilyen évforduló az épített örökségünk kapcsán vagy épp (város)történelmi jelentőségű eseményekre emlékezvén. Például az idei év kapcsán mindenképp meg kell említeni, hogy 260 esztendővel ezelőtt kezdődött a Nagyboldogasszony-székesegyház (közkeletűbb nevén a dóm) építése. A Váci egyházmegye széktemploma, a Vác alsó- és felsővárosi egyházközség plébániatemploma, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa 1761 és 1777 között épült klasszicista és késő barokk stílusban. Tervezője Isidore Canevale. A székesegyház tervezéséről Eszterházy Károly püspök döntött. Vác ekkor kétpólusú város volt, egymástól palánkkal elválasztott területen magyarok és németek laktak. Eszterházy a két városrész határán álló…

Száz éve annak, hogy a kivitelezők valóban erőteljesen belekezdhettek a későbbi Forte-gyár felépítésébe, a város új gyárában 1922. március 19-én indult meg a termelés. Az üzem nagyon sokaknak adott munkát működésének évtizedei alatt, sokaknak a Forte volt az egyetlen munkahelyük aktív éveikben. Bár – az első világháború miatt – a gyárépítés csaknem egy évtizedig elhúzódott, ehhez képest már sokkal hosszabb időszak az ipartelep agóniája, csak remélni lehet, hogy jön még jobb idő, no meg azt is, hogy legalább nyomokban megőrződnek épületek, megbecsült ipartörténeti hagyatékként. KODAK Az előzményekről: A Kodak Ltd. illetve a magyar kormány illetékesei 1912-ben kezdtek tárgyalni egy…

Kétszáz évvel ezelőtt született a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő alakja, Feszl Frigyes, egészen pontosan február 20-án lesz a kerek évforduló. Hogy miért különösen jeles dátum ez Vác szempontjából? Nos azért, mert nagyszabású építőművészi remekei mellett, nem mellékesen a mester tervezte városunk egyik ikonikus büszkeségét, a Duna-parti sétány egy jelentős részén végighúzódó öntöttvas kerítést is. Feszl Frigyes születésének jeles évfordulója kapcsán megemlékező tanulmány jelent meg a mesterről a Múlt és Jövő című folyóirat online kiadásában – a szerző Váradi Iván Attila, volt önkormányzati képviselő, a Földváry-iskola korábbi igazgatója. „A romantika előremutató stílusirányzata a XIX. század forrongó Európájában keletkezett, nálunk az elnyomatás…

Jó látni, hogy egyre népszerűbbek olyan közösségi hálós csoportok is, amelyek egy-egy hely (város, térség, táj) szépségeire fókuszálnak, s amelyeknek az a lényege, hogy a tagok megörvendeztessék egymást a barangolásaikon, sétáikon készült fotókkal, szöveges élménybeszámolókkal. Itt most két ilyen, a szűkebb pátriánkhoz kötődő csoportra hívjuk fel a figyelmet: az egyik „A Dunakanyar szerelmesei”, a másik az „Akik szeretik a Börzsönyt”, mindkettő tízezer körüli tagot számlál jelenleg. Citálunk egy röpke párbeszédet az utóbbi csoportból, már csak azért is, mert jó olvasni, hogy nem csupán a politikáról lehet feleselgetni, egymás torkának esve, vagy az időjárásról épp, egymást űberelve a hóesés, szélfúvás, netán…

Átmenetileg csak igen kevés festmény és szobor díszíti a Barátok templomát, ám az ok rendkívül örömteli: javában tart a gyönyörű Isten-háza belső felújítása. Ribáry Zoltán hívja „andalgásra” olvasóinkat az ódon falak közé Ezzel csaknem teljesen megvalósul az az idestova több mint fél évtizede tartó beruházás-sorozat, aminek révén – a kormányzat és az egyház példás együttműködésének köszönhetően – teljesen megújul Vác egy kis városrésze, fogalmazzunk úgy, hogy a „rendi negyed”. A folyamat – részben párhuzamosan – a templom külső felújításával és a volt ferences rendház teljes körű, funkcióváltással egybekötött korszerűsítésével és szépítő rekonstrukciójával kezdődött. Most tehát a templombelső felújítása van soron,…

Ha valaki Vácon jár, különösen, ha hajóval érkezik a városba, egészen biztos, hogy ki nem hagyna egy szelfit és mondjuk ki, egy érintést sem Marton László mészkőszobra, a Fekvő nő című Duna-parti alkotása mellett. Marton László (Tapolca, 1925 – Budapest, 2008) Munkácsy- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett szobrászművész volt, akinek Budapesten negyvennél több szobra látható és másfélszáz köztéri alkotása díszíti országszerte tereinket, s ezek közül, az egyik, a Fekvő nő Vácon található. Ezt a szobrot a város megrendelésére készítette még 1964-ben a művész. A váci hajóállomásnál állították fel, és azóta is ott nyújtózik e…