Fehér Zsolt pénzért hirdeti Facebook-oldalán, hogy párttársával, Tótváradi-Nagy Bencével közösen egy egész cipősdoboznyi csokoládét visznek két idősotthonba. Néhány nappal később maga Tótváradi-Nagy is jelentkezett egy hasonló fizetett reklámmal, ő az ingyen megszerzett túrórudikat vitte el a váci kórházba. A Jobbikos politikusok kilakoltatáspárti, érzéketlen nyilatkozataik után próbálnak fizetett reklámokkal javítani imázsukon.
Ízlés dolga, hogy mire költsön egy politikus: segítségnyújtásra, vagy a segítségnyújtás kapcsán önmaga hirdetésére. Úgy látszik, a váci Jobbikosok csak úgy segítenek, ha abból a segítség mértékéhez képest többszörös a politikai haszon. Így tett Fehér Zsolt is, aki nem sajnálta a pénzt fizetett facebook hirdetésre, amiért egy cipősdoboz csokik vitt egy idősotthonba. Tótváradi-Nagy Bence is követte példáját, és az ingyen kapott túrórudi átadását pénzért hirdette az oldalán. Ő még nemrég viccelődött a koronavíruson, most ajándék túrórudit hirdet a járvány kapcsán. Ez a képmutatás netovábbja azoktól a politikusoktól, akiknek a pártja az elmúlt hónapokban azzal keltettek botrányt, hogy nemhogy korábbi ígéreteiknek megfelelően leállították volna, de tovább növelték a kilakoltatásokat a városban. Tudják, ők azok, akik szerint csendben alapvető élelmiszereket osztani politikusoknak botrányos, de ők maguk egy cipősdobozt, vagy a másoktól kapott adomány átadását is pénzért, hangosan hirdetik.
Adódik a kérdés: vajon csokira vagy reklámra költ többet a Jobbik? A pénzüket felhasználhatnák hasznosabban is – pláne ebben a helyzetben –, minthogy önmagukat reklámozgassák. Így gondolhatja ezt saját párttársuk, Kászonyi Károly is, aki korábban egy másik poszt alatt kommentelte azt, hogy szerinte a segítséget nem kell reklámozni. Úgy látszik, még párton belül is másként gondolkodnak arról, hogy mit is nevezünk igazi segítségnek.
Fehér és Tótváradi-Nagy azonban nem így gondolkodnak. Vácon a városvezető példája igencsak ragadós lehet, ugyanis Matkovich Ilona nem is olyan régen szintén fizetett hirdetésben igyekezett saját magát jobb színben feltüntetni a közösségi médiában, miközben mások önkéntes munkájával ékeskedett.
Az igazság azonban az, hogy sajnos Vácon csak az önkénteseknek köszönhetően van ellátás. Ők azok, akik a legtöbbet teszik egymásért és a városért, miközben a városvezető politikusok ilyenkor sem az emberekkel, hanem saját maguk hirdetésével foglalkoznak. Puszta kommunikációval még lehet, hogy választást lehetett nyerni, de ez a város irányításához már kevés lesz – főleg veszélyhelyzetben.