Ferjancsics László már közismert „Átállója” volt Vácnak, hiszen alig van olyan politikai formáció, amelyet eddig nem járt volna még meg. Inotay Gergely pedig bármennyire is „nyeretlen kétévese” a váci közéletnek, mégis ebből a szempontból nagyon gyorsan hozzá felzárkózó közszereplőjévé vált a városunknak. Ahogy a Tanúban mondták: „egy brancs ez!” Az átállók immár egy formációban, az Összefogásban, a váci nácikkal terhelt jobbikosokkal és a saját pártja meglopásával gyanúsítható frakciótársukkal rombolják a választók demokráciába vetett hitét.
A RÉGI ÁTÁLLÓ: FERJANCSICS
Ferjancsics Lászlót úgy ismerik a váciak, mint aki minden oldalt és minden politikai áramlatot meglovagolt már, majd hátba is támadta minden szövetségesét, ha politikai érdeke éppen úgy kívánta, mert mindig a váci döntéshozói hatalom és a közpénzek közelében akart maradni. Bárki, aki valamikor is a szövetségese volt, az később az áldozata is lett. Destruktív eszköztára igen széles, jót róla igazán ritkán hallani a váci utcákon.
Az „egy lépést előre, egyet hátra” hintapolitika mágusa a több mint 30 éve tekergő politikai pályafutása alatt arra mindig kényesen ügyelt, hogy nagy ügyekben sohasem képviseljen egyértelmű álláspontot. Így hát rajong a kiskapukért, és azért is, ha megfúrhatja más társadalmi kezdeményezéseit.
Az ifjú politikuspalánta Ferjancsics 1990-ben a Fidesz városi szervezetének tagjaként tűnik fel. Kivonult a váci egyházi ingatlanok visszaadásáról döntő képviselő-testületi szavazásról, az egyház hátbatámadása után a határon túli magyaroknak is hátat fordított. 2004. december 5-én, amikor a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a Gyurcsány vezette MSZP a határon túli magyarok ellen fordult, Ferjancsics már az MSZP színeiben ücsörgött a váci önkormányzat alpolgármesteri székében.
2006-ban aztán Ferjancsics immár szocialista színekben ismét bejutott a testületbe, de nem maradhatott alpolgármester, ezért részben új útra lépett. A szocialista-liberális kormány által elindított kórházprivatizáció élharcosává vált, a HospInvest nevű cégben Ferjancsics hamar meglátta az anyagi és munkalehetőséget, így a cég kommunikációs vezetője lett. Hogy a HospInvest végül nem tudta privatizálni a kórházat, abban elévülhetetlen érdeme volt a város akkori polgármesterének, Bóth Jánosnak.
A dicstelen történet a HospInvest csődjével ért véget, Ferjancsics is az utolsók között hagyta el a süllyedő hajót, számosak a HospInvest vezetői közül börtönben végezték, ő megúszta.
Ferjancsics a hospinvestes kudarca után megérezhette, hogy gazdájának, Gyurcsánynak lemondása után szocialista képviselőként nehéz idők jöhetnek. Megérzése be is következett, hiszen 2009 májusában, hű politikus- és üzlettársával, Makrai Zsolttal hirtelen ki is rakták az MSZP-ből.
2010-re aztán már egy általa gründolt civil szervezet színeiben igyekezett bevenni a várost, de nem került a testületbe, hogy aztán 2014-ben már ismét baloldali párttámogatással, a Bajnai-féle Együtt színeiben jusson be ismét.
Végül aztán a teljes baloldali szivárványcsoport jelöltjeként 2019-ben újra alpolgármester lehetett, s folytathatta ott, ahol 2006-ban abba kellett hagynia.
AZ ÚJ ÁTÁLLÓ: INOTAY
Inotay Gergely is a Fidesz farvizére igyekezett valamikor rákapaszkodni, sőt vannak olyan meg nem erősített hírek, hogy akár még tag is szeretett volna lenni. Ezt a politikai ambícióktól fűtött tanító urat, hittantanárt, musical-énekest először az LMP, később az Együtt, a Korszakváltók Pártja, majd Párbeszéd Magyarországért közelében láthattuk sertepertélni.
E számos politikai csűrcsavar, valamint Matkovich Ilona agymosó irodalmi szalonjai után rátalált az Összefogás vezette helyi szedett-vedett konglomerátumra, aminek képviselőjelöltje, majd alpolgármestere lett.
De mint a Puskin „az öreg halász és nagyravágyó felesége” meséjében, Inotay is elhitette saját magáról önmagának, hogy akár országgyűlési képviselő is lehet. Először megszerezte a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd támogatását is.
Így írta: „közösségem támogatását élvezve indulok a 2021-es előválasztáson”.
Tehát az „elkötelezett polgári-keresztény” értékrendű „civil” mögé, melyet ő meglehetősen zavarosan a „saját közösségének” nevez, a választók sajnálatosan kaptak egy igazi politikai fábólvaskarikát!