Egy évvel a munkálatok elkezdése után mára a hajrájához érkezett Vácott a püspökség Galamb utcai ingatlan-együttesének összesen 1500 négyzetméternyi területet érintő felújítása, melynek célja egy, a modern kor igényeinek maximálisan megfelelő oktatási-szellemi központ létrehozása.
A helyszínen tartott sajtóbejárás bevezetéseként Marton Zsolt megyéspüspök úgy fogalmazott, hogy most ugyan még egy olyan terület ez, ahol aktív építészeti munkák zajlanak, de minden remény megvan arra, hogy február végére elkészülhet a beruházás, amelyet a magyar államtól kapott 2 milliárd forint összegű támogatás tesz lehetővé.
„Amikor püspöki titkár voltam, akkor ez a létesítmény átesett egy rendrakáson, némi felújításon és átalakításon, de valójában soha nem nyúltak komolyabban hozzá azt követően, hogy felépült, az 1768 és 1775 között készült püspöki palota kiszolgáló, gazdasági részlegeként. Időközben az állaga leromlott, mostanra pedig teljes egészében vizesedett, mikor a munkálatoknak nekiláttak, akkor látták azt a mérnök szakemberek és a kivitelezők, hogy alig van egyenes fal és hát egyéb problémákra is fény derült. Magyarán nagyon aktuálissá vált a felújítás, éspedig arra a célra, amire még az egykori elődöm, Keszthelyi püspök úr is szánta, aki azt szerette volna, hogy oktatási, szellemi központja legyen az egyházmegyének” – fogalmazott a főpásztor.
„Amikor püspöki titkár voltam, akkor ez a létesítmény átesett egy rendrakáson, némi felújításon és átalakításon, de valójában soha nem nyúltak komolyabban hozzá azt követően, hogy felépült, az 1768 és 1775 között készült püspöki palota kiszolgáló, gazdasági részlegeként. Időközben az állaga leromlott, mostanra pedig teljes egészében vizesedett, mikor a munkálatoknak nekiláttak, akkor látták azt a mérnök szakemberek és a kivitelezők, hogy alig van egyenes fal és hát egyéb problémákra is fény derült. Magyarán nagyon aktuálissá vált a felújítás, éspedig arra a célra, amire még az egykori elődöm, Keszthelyi püspök úr is szánta, aki azt szerette volna, hogy oktatási, szellemi központja legyen az egyházmegyének” – fogalmazott a főpásztor.
A részletekről szólva sorolta: lesz itt egy százötven főt befogadni képes, kisebb termekre is osztható konferencia központ, lesz benne egy tévéstúdió, kápolna, ami eddig nem volt, egy hatszáz fő kiszolgálására alkalmas konyha is készül, ahogyan a bejárati résznél kialakítandó turisztikai belépő kapu is jegypénztárral, kávézóval, szuvenír boltocskával.
Maga a megyéspüspök emlékeztetett, hogy eredetileg az idei év végére tervezték a beruházás elkészültét, de mint fogalmazott, szinte csoda, hogy a mostani, bizonytalanabbá, gazdaságilag sokkal nehezebbé vált helyzetben csupán ennyire csekély a lemaradás.
– Ez annak is köszönhető, hogy időben megkaptuk a forrást, és tavaly december elején megkötöttük a megfelelő szerződést, ezt követően pedig az építőanyagok javát már 2021-ben megvásároltuk, így az áremelések csak töredékesen érintették ezt a fejlesztést – zárta ismertetőjét a megyéspüspök, köszönetet mondva elsősorban az egyházmegye főépítészének, a projektvezetőnek és az alvállalkozóknak.
Kérdésre válaszolva elmondta még, hogy a kiemelt állami támogatást elnyerő, összesen 4 milliárdos átfogó projekt másik beruházása, székesegyház felújítása is feszített tempóban
halad a közreműködő restaurátor szakembereknek köszönhetően.
Rétvári Bence, a választókerület országgyűlési képviselője így fogalmazott:
„Vác egyik legismertebb épülete a székesegyház, ami ezekben az időkben előbb belül, majd kívül is megújul, tehát igyekszünk ezt a különleges szakrális építészeti értéket még szebb állapotban átadni az utódoknak, mint ahogy megörököltük. Ugyanakkor ez a Galamb utcai, szintén fontos ingatlanegyüttes is megújul ebben a városnegyedben. Továbbá ugyanígy örülhetünk a Piarista Kilátó Központ létrejöttének, ami Vác egyik bejövő látképét impozánsan szebbé teszi. Itt tehát a világi és az egyházi főtér kettőséből az utóbbi igen jelentős részben megújult, megújul, és ezen a ponton már újra jövő időben is fogalmazhatunk, hiszen a kormány támogatást biztosított a piarista gimnáziumnak is, hogy első körben megújítsa az épületegyüttes Konstantin téri homlokzatát, majd a belső homlokzatot is. Mindehhez fontos hozzátenni: annak ellenére történik mindez, hogy minden más országgal együtt hazánkat is sújtja az energiaválság, az unió elhibázott szankcióiból is következő háborús infláció, és ebben a helyzetben ki kell még emelni, hogy ezek a beruházások fontosak abból a szempontból is, hogy segítenek életben tartani a gazdaságot.”