Ötvös Zoltán tollából, Intarzia és boncasztal címmel jelent meg a Magyar Nemzetben egy hangulatos írás a váci antikvitás gyűjteményről, amely oly hírre tett szert, hogy még az Oscar-díjas brit színésznő, Helen Mirrennek is kedvenc helyszíneként emlegetik. A váci antik állomány megannyi más mellett fateknők, barokk szekrények, járművek, fogorvosi székek és egy boncasztal különleges egyvelege.
A váci vasútállomáson túl, de a deákvári Lidlön-innen sok éven keresztül várta gazdáját a múlt század közepén épült váci öntöde. Romlott az állapota – tulajdonosa megannyi volt, gazdája egy sem –, sokakban a bontás melletti érvek sorakoztak. Majd megérkezett Parádi Zsolt, aki fantáziát látott a háromezer-ötszáz négyzetméteres hasznos területű egykori üzemcsarnokban.
A raktárként és bemutatóhelyként üzemelő épületben a közel- és távolmúlt használati tárgyai sorakoznak szorosan egymás mellett. Helen Mirren brit színésznő még a korábbi, kisebb üzletben járt. A királynő című filmben nyújtott alakításáért – II. Erzsébet brit uralkodót formálta meg – 2007-ben Oscar-, Golden Globe és BAFTA-díjat kapó Mirren 2010 őszén érkezett Budapestre. Emerenc szerepét alakította a Szabó Magda Az ajtó című regényéből készült filmben.
– Ismerősöm hívott, hogy Helen Mirren hétfőtől szombatig Budapesten forgat, ha lehetséges, vasárnap kijönne Vácra – emlékezett vissza Parádi Zsolt.
Nem mindennap tér be hozzánk ilyen ismert ember, természetesen kinyitottam a kedvéért. Válogatott, mindent megnézett, több alkalommal visszatért, majd egy nagy teherautóra elegendő antik berendezési tárgyat vett meg – emlékezett Parádi Zsolt, aki 1992-ben ismerkedett meg az antikvitással.
Az első évek a kapcsolati háló kiépítésével, a gyűjtemény gyarapításával teltek. A tárgyak jöttek-mentek, némelyik vevő később hasznos kapcsolattá vált.
A váci gyűjtő amerikai partnereket talált, akik 2008-ig havonta százasával vitték a zománcozott babakádakat. Ám honnan keríthető elő havonta száz zománcos babakád, ha az embernek nincs zománcosbabakád-gyára? A férfi a hét minden napján járta az országot ilyen és ehhez hasonló tárgyak után kutatva, olykor hirdetést adott fel. Ennek ellenére érthetetlen, hogy ezek az évtizedekkel ezelőtt tömeggyártásban készült portékák miért nem fogynak el. – Ettől én is tartottam, de valahogy mindig összejött a szükséges áru. Egy alkalommal egyetlen háztól közel negyven fateknőt hoztam el – említ egy korábbi nagy fogást.
Kiemelt kép: Magyar Nemzet / Mirkó István