Az alábbiakban beszámolunk a Sződön, Nagymaroson és Kemencén tartott Szent István tiszteletére rendezett ünnepségekről.
Sződ
Szent István a keresztény magyar állam és egyház megalapítója, aki egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni a környező országokkal. Intelmei és az az elv, ahogyan személyes meggyőződéssel vállalta kereszténységét, országának függetlenségéért és szabadságáért vívott küzdelmei nekünk ezer évvel később is irányadó és mérték lehet – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára augusztus 20-án, a Szödi Hősök terén tartott ünnepségen.
Szép számban jöttek el a helyi polgárok, hogy együtt ünnepeljék államalapító Szent István királyunk nemzet építő és megtartó történelmi tettét, a szentmise után felszentelt új kenyeret, valamint az új bölcsőde átadását.
Rétvári Bence, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője beszéde kezdetén hazánk polgárainak az elmúlt rendkívüli fél esztendőben tanúsított helytállását, példaértékű együttműködését emelte ki, melynek eredményeként Magyarország a nálunk gazdagabb országoknál is kisebb nehézségek árán tudta átvészelni a koronavírus-járvány első hullámát
Államalapító királyunkra emlékezve kiemelte a korábbi politikai korszak tankönyveiben évtizedeken át úgy mutatták be Szent István királyt, mint aki felismerte a külpolitikai realitásokat, látta, hogy a kereszténység az elfogadott válás Európában, s ezért magát és az országot áttérítette a keresztény hitre. Igyekeztek úgy beálltam, minta ez egy előre kiszámított racionális politikai döntés lett volna. – Ha így történt volna, akkor az államalapító I. István királyra emlékeznénk, s az egyházak nem avatták volna szentté – hangzott a korábbi tanítás cáfolata.
A Sződi Hősök terén megtartott szentmisét Jerzy Nowak plébános atya celebrálta, aki a szertartás végén megáldotta a nemzeti színű szalaggal körbefont új kenyeret. Az egyházi énekek zenés tolmácsolásában közreműködött Karolini Anna és Erdélyi Balázs.
A szentmisét követően Sírjukra szálljon hálaének címmel Buzogány Márta és Heinczinger Miklós verses, zenés műsora emelte az megemlékezés ünnepélyességét.
Hertel László polgármester ünnepi köszöntőjében – a koronavírus-járvány miatt – az augusztus 20-i ünnepségen emlékezett meg a Hősök napjáról, az I. és a II. világháború sződi áldozatairól, akik tiszteletére a helyi közösség emelt emlékművet, az önkormányzat Sződi Hősök néven teret nevezett el az elhunytakra emlékezve.
Az I. és a II világháború hőseinek nevét megörökítő két szobor bemutatása közben megemlékezett a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról, a hazánkat sújtó igazságtalanságokról.
Hertel László ünnepi köszöntője végén megszegte az új kenyeret, melyből az ünneplők elfogyaszthattak egy-egy szeletet.
Szűkebb pátriájuk mindennapi életéről szólva bejelentette, hogy épül az ipari park, 48 millió forint pályázati forrásból elkészült az egykori községháza épületében a két csoportos mini bölcsőde, melyet az ünnepség zárásaként Puskás Szilveszter alpolgármesterrel avattak fel.
Vetési Imre – Dunakanyar Régió
Fotó: Dunakanyar Régió
Nagymaros
Dunakanyar Hírek filmes beszámolója
Fotó: VácOnline
Kemence
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Kemencén, a római katolikus Kisboldogasszony templomban tartott mise után mondott ünnepi beszédet.
A térség KDNP-s országgyűlési képviselője hozzátette, István ismerte fel, hogy a kereszténység az üdvösségre vezető út, ezért egész népét akarta a megtérés útjára vezetni.
Ő megélte hitét és élete utolsó percében Magyarországot felajánlotta Szűz Máriának – mondta.
„Szent István királyunk választhatott volna könnyű utat, a német vagy a bizánci befolyásnak engedve. Ő a környező országokkal egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni. Nem akart senkinek sem a vazallusa, sem az ellensége lenni, de elvárta, hogy tiszteljék Magyarországot” – jelentette ki a politikus.
Rétvári Bence rámutatott, a magyar történelemben István a győztesek közé sorolható, de azokra is büszkén emlékeznek a magyarok, akik a következő nemzedékek idején küzdöttek céljaikért, például 1848-ban vagy 1956-ban.
„Mivel vállalták konfliktusaikat, megvívták csatáikat, ezért ugyanúgy hősökként tekintünk és büszkék vagyunk rájuk. Ugyanúgy példaképnek tekintjük őket a múltra és jövőre nézve” – mondta.
Pongrácz János független polgármester ünnepi beszédében elmondta: augusztus 20-ára készült el a község új címere, amely kifejezi, hogy Kemence 50 évig Hont vármegye székhelye volt.
A mise után bemutatták, majd felszentelték a település új jelképét.
Az 1200 lakosú Kemence a Börzsöny oldalában fekszik, a faluról elnevezett patak szeli ketté. Nevét először egy 1156-os dézsmajegyzékben említik, akkortól 1945-ig az esztergomi érsekség birtoka volt. A Fő út mentén található barokk-klasszicista homlokzatú római katolikus templomot 1769-ben építették, de mivel a fala bedőlt, elé 1810-ben új homlokzatot emeltek.
MTI
Fotó: VácOnline