Vác a törvénysértések városa lett – a legutóbbi három kirívó eset összefoglalója

A váci törvénytelenségek hatósági megrovásaira való infógrafikai emlékeztető jelent meg hétfőn a közösségi oldalunkon. Lapunk, bár mindhárom törvénysértésre idejekorán felhívta a váci döntéshozók és városunk lakosságának a figyelmét, a városháza mégis eljutott ezekben az ügyekben az illetékes hatóságok törvénysértésekre való figyelmeztetéséig. Lássuk, melyek voltak ezek!


Hirdetés


 

Alapbérek ki nem fizetése – MUNKAÜGYI TÖRVÉNYSÉRTÉS

A polgármester utasítására egyes önkormányzati intézmények dolgozóinak bérét április 20-tól nulla forintra kellett csökkentenie néhány intézményvezetőnek.

Így számos váci család maradt jövedelem nélkül, kiváló szakemberek meg nem érdemelten, munkabér helyett segélyért állhattak sorba.

Matkovich Ilona levele szerint azoktól a közalkalmazottaktól, munkavállalóktól kellett megvonni a teljes fizetésüket és állásidőt kellett nekik elrendelni, akik olyan intézménynél dolgoztak, ahol a járvány alatt zárva tartottak, így a dolgozók akaratukon kívül lettek tétlenségre ítélve.

Az önkormányzat nekik nem adott fizetést, nem adott támogatást, nem nyújtott szociális segítséget, nem segített e váci családokon, hanem még mélyebbre nyomta le őket az amúgy is súlyos veszélyhelyzetben. A jogszabály szerint pedig ki kellett volna adnia a városnak az alapbért, a távolléti díjat, legalább a minimálbérnek megfelelő összegig, de Matkovich a levelében külön felhívta a figyelmet, hogy egy fillért sem kaphatnak az érintett dolgozók.

A balliberális pártok ez idő alatt az országos sajtóban mindvégig fizetésemelést követeltek a közszférában, helyben még az eddigi bért is teljes egészében elvették az önkormányzati dolgozók jó részétől.

Rétvári Bence, Vác országgyűlési képviselője a közösségi oldalán június 3-án közzé tette azt a koronavírus-járvány idején l00%-kal, nulla forintra lecsökkentett bérű városi alkalmazottak számára örömteli hírt, hogy miután a munkaügyi hatósághoz fordult, annak vizsgálatának lezárultával kiderült, hogy

a jogsértő módon elvett alapbéreket – legkésőbb július 3-áig – mindenki számára ki kell fizetni.

Tehát, amit Vácon a baloldal az emberektől elvett, azt a jobboldal az embereknek visszaszerezte!

Az ellenzéki sajtó szinte teljes hallgatása mellett azért számos magyar lap megírta az esetet, többek között a Munkástanácsok is felháborodásuknak adtak hangot a váci városháza e munkáltatói gyakorlata miatt.

 

Városháza felújítása – MŰEMLÉKVÉDELMI TÖRVÉNYSÉRTÉS

A szociális válság küszöbén, április 19-én „Erre van pénz: nagy léptékű felújítások a városházán” címmel írtuk meg, hogy a koronavírus járvány kellős közepén a váci városvezetés a városházi irodák nagystílű felújításával, kicsinosításával foglalkozott, miközben arról panaszkodtak, hogy elviselhetetlen teher a közös koronavírus védekezési alapba befizetendő, a költségvetés alig 1,5 %-át kitevő összeg. Sokakat felháborított a válság idején a csak nehezen indokolható városházi beruházás, sokan megkérdőjelezték, így mi is, hogy tényleg ez volt-e akkoriban a legfontosabb?

Nyilván mindenki szeret minél kényelmesebben dolgozni, de Matkovichék nem vették észre, hogy ezek a napok nem a kényelemről, hanem a megmaradásról szóltak.

Amikor mindenki igyekezett összefogni, anyagi javait nem kímélve segíteni a frontvonalban dolgozóknak, Vácon a városvezetők minden „jóemberkedő” frazeológiájuk ellenére nem álltak be az önzetlen váciak sorába.

Megírtuk, hogy a váci városvédők az örökségvédelmi hivatalhoz fordultak, mert álláspontjuk szerint olyan nagy léptékű volt a 300 éves barokk városházi épület felújítása és átalakítása, hogy abból a műemlékvédelmi szerveket nem szabadott volna kihagyni.

Képek a feltehetően műemlékvédelmi törvényt sértő munkálatokról

A városvédők aggodalmát az váltotta ki, hogy a városházi átalakítások egy olyan műemléken történtek, amely jelentős értékkel bír.

Mivel a hatósági feladatok ellátásában, hatáskör és illetékesség szerint a Pest Megyei Kormányhivatal jár el, így a beadványozók  tájékoztatást kértek a váci városházán zajló felújításokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítéséről. A városvédőkkel együtt kérdeztük meg mi is:

vajon Matkovich Ilonának számít-e annyit az épület történelmi múltja, hogy odafigyel ez örökségvédelem ezen részleteire?

A gyanúnk az volt, hogy nem! A Népszabadság 2005. augusztus 27-i számában megjelent egy Matkovich Ilona által jegyzett cikk, amelyben a szerző azon sajnálkozik, hogy az Örökségvédelmi Hivatal általában mennyire megnehezíti a befektetők sorsát. Az írás egy kissé sem volt biztató abból a szempontból, hogy az újságíróból a város vezetőjévé lett szerző szemlélete az örökségeink védelmével kapcsolatban sokat változott volna az elmúlt évek alatt.

Hamarosan, május 22-én meg is érkezett a hatóság örökségvédelmi szempontból elmarasztaló határozata. Beszámoltunk Mokánszky Zoltán sajtótájékoztatójáról, ahol a Fidesz városi képviselője ismertette azt az örökségvédelmi hatóságtól kézhez kapott levelet, amiben

a hatóság törvénysértést állapított meg, s elmarasztalta a város vezetését a 300 éves műemléképületen elvégzett, a szakmaiságot nélkülöző átalakítások miatt.

Kiderült, hogy még a jogszabályi minimumot sem tartották be, hiszen nem tájékoztatták az örökségvédelmi hatóságot, így az tudomásul sem tudta venni a munkálatokat. Az örökségvédelmi hatóság szerinti, elsősorban a jegyzői és polgármesteri kabinet helyiségeit érintő átalakításokat ráadásul épp akkor végezték el, amikor a saját dolgozóitól a teljes bért megvonták. Közben Matkovich Ilona szinte minden ellenzéki sajtónak elpanaszolta, hogy a kormány anyagilag mennyire ellehetetlenítette a vezetésére bízott várost.

 

 

Költségvetési megszorító módosítások eltitkolása – ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNYSÉRTÉS

Matkovich Ilona úgy gondolta, hogy a rendkívüli jogrendben bármit megtehetett, nem volt elég neki, hogy a képviselő-testület nélkül, saját döntésével módosíthatta a költségvetést, még azzal se foglalkozott, hogy legalább a vac.hu oldalra kikerüljön az általa egyszemélyben átírt éves büdzsé. Az önkormányzati törvény szerint kötelező a költségvetés-módosítást kitenni a település honlapjára, így a törvénysértő helyzet megszüntetésére szólította fel a kormányhivatal a polgármestert.

Ez egy újabb szomorú példája volt a hatalommal való visszaélésnek. Átláthatóságot, a polgárok bevonását ígérték a döntéshozatalban, de még a törvényi minimumot se teljesítették.