A napokban a Pesti Vigadóban bemutatták a „Barokk freskófestészet Magyarországon” című impozáns könyvsorozat negyedik, egyben záró kötetét, az album az elmúlt években történelmi léptékű belső felújításon átesett váci Nagyboldogasszony-székesegyház és a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény művészeti értékeiről is átfogó ismereteket ad és azokba részletgazdag betekintést nyújt. Gaylhoffer-Kovács Gábor, Nagy Veronika, Dr. Jernyei Kiss János és Dr. Serfőző Szabolcs munkája a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kiadásában jelent meg. Barokk freskófestészet Magyarországon – ezt a címet viseli az a négy kötetből álló könyvsorozat, mely a mai Magyarország barokk freskóemlékeinek teljes katalógusát tartalmazza. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének kutatócsoportja több éven át…
Maulbertsch
Idestova két és fél éve tart a Nagyboldogasszonyról nevezett váci dóm, székesegyház, vagy ha úgy tetszik nagytemplom csaknem két milliárd forintos kormányzati támogatásból megvalósuló történelmi léptékű belső felújítása, s amint arról a minap beszámoltunk, ez a nagy munka újabb szakaszához érkezett, miután a fő templomhajóból már el lehetett bontani a restaurátoroknak épített állványzatot. A felújítás újabb szakaszához érve Marton Zsolt megyéspüspök, dr. Varga Lajos segédpüspök és Erdei Gábor vezető restaurátor csütörtökön bejárásra hívták a sajtó képviselőit, s kalauzolásuk során a vendégek nagyon sok eddig kevéssé ismert részletet megtudhattak a felújítás koncepciójáról, a restaurátori munka kulisszatitkairól, illetve a beruházás folytatásáról is.…
A Váci Polgár című havilapban immáron több mint másfél éve tart az a tanulmánysorozat, amelyet Velledits Lajos jegyez, mint a székesegyház történelmi léptékű belső felújításának vezető restaurátora, a májusi számból ismét számos felfedezésről, érdekességről értesülhetnek az olvasók. „A több mint harminc méteres magasságban lévő hatalmas kupolafreskó alakjainak megformálásánál Maulbertsch elsősorban a megszerzett festői rutinjára hagyatkozott. Ugyanakkor arra is számított, hogy a nagy magasságban lévő alakokat a távolság »megszépíti«, és a szemlélő nem merül el a részletekben. Figyelmét nagy valószínűséggel lekötötte, hogy a kupola homorú felületén ábrázolt szenteket helyes perspektivikus rövidülésben jelenítse meg. A főoltárképnél viszont a hívek és a templom…