LAPSZEMLE: AHOGY DUKÁL, ÚJRA NAGYON GAZDAG ÉS SZÍNVONALAS OLVASNIVALÓT KÍNÁL A VÁCI POLGÁR AKTUÁLIS LAPSZÁMA

Ismét számos figyelemre méltó ismeretterjesztő, elgondolkodtató, hiánypótlóan tudósító írást közöl a város egyetlen számottevő, szemlézésre érdemes lapjának megmaradt kifejezetten helyi újság, a Váci Polgár havilap legújabb lapszáma.

Az augusztusi lapszám felelős szerkesztői jegyzetének bevezetésében Kucsák Gábor idézi Mindszenty hercegprímás legendás mondatát a kommunizmus kezdetének idejéből: „Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól.”

Az ima erején, a holnap bizonytalanságán és a félelmen van a hangsúly a publicisztikában, azon a félelmen, amely – a szomszédunkban dúló háború kiterjedésének lehetőségén, a világvégi sugallatú természeti katasztrófákon túlmenően – újabban elsősorban az emberi sorsot rontó erőszakos ideológiák terjedése miatt indokolt leginkább a szerző véleménye szerint.
A felelős szerkesztő felsorolásából idézünk:

  • „Arra sem találunk választ, hogy mi szükség van az emberi nem megváltoztatására, hacsak nem az, hogy végső pusztulásba taszítsák a világot.
  • Arra sem találunk választ, hogy miért jó, ha a családokat szétverjük, az édesanyának született kislányokat felnőttként használati cikknek tekintjük…
  • Arra sincs válasz, hogy miért jó az, ha legálisan ölhetjük meg a megfogant életeket. Ezek után milyen alapon tiltjuk meg felnőtt emberek megölését? Gyilkos világ. Öngyilkos világ…

Éppen ezért mondom: imára magyar! Eddig volt egymillió imádkozó magyar, ezért megmaradtunk minden viszontagságban. Legyen így ezután is…!

„A világ körülöttünk” című rovatában Szórád Ágnes főmunkatárs magától értetődően ismét a szomszédunkban dúló háború aktualitásaira reflektál annak kapcsán, hogy minden jel szerint kudarcba fullad az úgynevezett minszki béketerv.
A szerző a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására hivatott egyezmény kapcsán rávilágít: a Nyugat nem volt érdekelt a konfliktus rendezésében, nem az összebékítésre törekedett, nyolc éven át Oroszország elleni háborúra készítette föl Ukrajnát, ilyen politikai akaratban törékeny eséllyé vált a béketerv.
A cikk végén így fogalmaz a szerző: „A világ körülöttünk szószegő és hitszegő lett. A Nyugatban nem lehet megbízni, ez viszont megkérdőjelezheti számunkra minden jövőbeli egyezmény, döntés igazát és értékét. Még ha döntéseiket az akkori idők tükrében szemléljük is…

Juhász Péter főmunkatárs „Ember vigyázz! Figyeld meg jól világod” című rovatában briliáns szótárt állított össze azon szavak, kifejezések értelmezésével és újvilági kommentálásával, amelyekkel a balliberális politikai vezérek, publicisták és slepptagok előszeretettel próbálják megbélyegezni a velük vitába szálló, nekik nem tetsző, keresztény-nemzeti elveket valló közszereplőket és magánszemélyeket.
Csak egy kiemelés:
„Nacionalista/nacionalizmus – Larousse szerint: A nacionalizmust követő, céljait szolgáló, vele kapcsolatos. / A nacionalizmus a nemzetállam létrehozását, védelmét politikai kötelességnek tekintő irányzat. A XIX. sz. kezdetén bontakozott ki a polgárság és a polgárosult nemesség támogatásával. A nemzeti öntudatra ébredés szakaszában a nemzeti sajátosságok hangsúlyozásával a művészetben, tudományban szerepe pozitív volt. Más szervezetekkel szemben a saját nemzet érdekeit előtérbe helyező politikai irányzat.
A szitoknak szánt jelző a nemzet szempontjából inkább pozitív, mint negatív. Csak a saját akaratát ránk kényszeríteni nem tudó szerint megvetendő ez. Tehetetlen dühük érthető.J. P.