Hájas Attila az elhanyagolt Buki körzet szószólójaként már nem először fordult a sajtó nyilvánosságához, hogy tájékoztassa a váciakat, hogy miképpen képzeli el a baloldali városvezetés a helyi demokráciát, valamint azt az önkormányzatiságot, amelyet mára egyre orcátlanabbul egyféle „ingatlanügynökségként” (by Szádoczki Imre) működtet. Hájas Attila azzal az interjúkéréssel fordult hozzánk, hogy összefoglalását szeretné adni annak az egyesztendős kálváriájuknak, ami a város bármely pontján, bármikor bekövetkezhet, bármely lakóközösséggel, bármely helyi választópolgárral hasonló módon elbánhat e mind gátlástalanabb városvezetés.
– Azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy egyre erősebb meggyőződése a Kőhíd parki lakóknak, hogy Kászonyi Károly nem az egyes számú körzet képviselője, hanem inkább e körzet „egyes számú közellensége”. Miért látják ezt így?
Hájas Attila (HA): Kezdjük a legelejétől! A ’19-es választástól 2022-ig nem is tudtuk, hogy van képviselőnk. Nem találkoztunk vele, nem is foglalkoztunk személyével, és persze magától ez idő alatt ő sem állt szóba velünk. 2022 tavaszán indult be a Pajor-féle társasház építése a lakóhelyünk közelében. Ennek kapcsán megkerestem, és megmutattam neki a felcímkézett fákat, ami a sejtésünk szerint a kivágásra ítélt parki növényeket jelölte meg, és vajon tud-e erről valamit? Kijött, megnéztük, és azt ígérte, hogy tájékoztatni fog bennünket, de erre soha nem került sor.
Ekkor tűnt úgy először, hogy ez az ember teljesen cselekvésképtelen és ráadásul meglehetősen szerény politikai érdekérvényesítési képességgel bír. Azonban ekkor még valamelyest bíztunk a jóindulatában, hátha sikerül valamire jutnia a fák ügyében.
Majd jött az építtető következő lépése, a fakivágás, aminek megtörténte után lakossági fórumot szerveztünk, ide meghívtuk Kászonyit is. E szerencsétlenkedő képviselő egyedül nem is mert kijönni, magával hívta Kiss Zsolt alpolgármestert is, aki helyette beszélt mindvégig. A képviselőnk ebben a két, két és fél órában körülbelül három szót mondott, de azt sem miértünk tette, hanem e pár hozzászólásában is csak ellenünk volt, sőt az építtető Matkovich család érdekeit képviselte, a helyi lakosság ellenében védte őket.
– Miből vonták le ezt a következtetést? Mi volt az a pár konkrétum, amit ekkor mondott?
HA: Azt állította, hogy nem is tudott a fakivágásról, és az eljövendő építkezésről sem. Ez pedig képtelenség! Olyan nincs, hogy a körzet képviselője nem tud egy ekkora építkezésről, nem tud egy ekkora léptékű fakivágásról! Mint az később bebizonyosodott, már évek óta titkolták előttünk a terveket, és azt is, hogy a szerencsétlen parkot már évekkel ezelőtt eladta az önkormányzat, miközben közpénzből ugyanúgy nyírták a füvet, padokat hoztak rendbe, az immár magán tulajdonú cégnek – nem elhanyagolandó az a tény: Matkovich fiának!
- Ha ezt Kászonyi Csörög távolából nem is tudhatta, akkor is szegénységi bizonyítványa ez egy képviselőnek,
- ha pedig tudta, akkor pedig azóta folyamatosan szembe hazudja a szavazóit! Na ez volt az első meglepetés, ami igazán megrendítette benne a bizalmat.
– Milyen események követték e fórumot?
HA: Ezek után valóban megkezdődött az eddig eltagadott építkezés és vele együtt jöttek sorra a durva atrocitások: zaj, dízelolaj füstöt pöfögő kamionok, személyautó forgalom és a házaink előtti parkolás ellehetetlenülése, a markoló, ami fenyegetően nekiment az egyik tiltakozó lakosnak… (Ebből egyébként rendőrségi, sőt büntető ügy lett!) Bebizonyosodott innentől fogva, hogy semmiben nem számíthattunk a képviselőnkre, mindent nekünk kellett elintézni, nekünk kellett ideállni, nekünk kellett kihívni a sajtót, a rendőrséget, mindent mi rendeztünk.
„Elkezdett kaszálni a kanalával, engem félrelökött, nekilökött a lánctalpnak, ami közben darált, ahogy jött előrefelé” – nyilatkozta a HÍRTV riportjában a balesetet szenvedett lakó.
Közben csak egyetlen egyszer kijött személyesen hozzám, ekkor megígérte, hogy megcsinálja „nekem a parkolót”. Persze ezt nem nekem csináltatta meg, hanem nyilvánvalóan a Kőhíd utcai lakosoknak! Egyébként ez volt négy év elteltével az első és eddig talán az egyetlen beavatkozása, amivel valamit is elintézett a helyieknek, azóta nem sem csinált semmit!
Tehetetlenkedéseit látva szóltam neki, hogy ez így nem mehet már tovább, muszáj itt helyben megszerveznie egy lakossági fórumot, ahova hívja meg a polgármester asszonyt is. Végre ráállt, megtette, szórólapot csináltatott, mi kihordtuk mindenhova a felhívást a körzetben, és eljött az a bizonyos nap.
A 06.27.hu óriási nézettséget produkáló riportja a Matkovich-Kászonyi duó dicstelen szerepléséről
Ekkor megint csak ellenállást tanúsított, mert amikor kiszállt az autóból, nem mint egy képviselő, aki magával hozza a polgármestert, hanem mint egy testőr, vagy valamilyen sajtófőnök lépett fel. Rögtön azzal indított, hogy nem nyilatkoznak, ha itt van a nekik nem tetsző sajtó. (A magukét nem hívták ki, ők persze a jelenlévő VácOnline és a 0627.hu miatt hisztiztek.) Tehát megint visszatetszést keltett, hogy a képviselő nem úgy akarta a dolgát végezni, hogy bemutatja a polgármesternek a helyi lakosok gondjait: íme ez az én területem, én képviselem a megjelenteket, ezek a gondjaik… Nem így tett, hanem már megint csak zömében durcás arckifejezéssel hallgatott a fórum e két órájában is, azonban amikor megszólalt, megint csupán a Matkovich családot védte. Valamint elhangzottak megint az alábbi ígéretek, amiből fél éve nem teljesült semmi:
„Fekvőrendőrök kerülnek elhelyezésre, több is erre az útszakaszra. A táblák kihelyezésre kerülnek. Kijövök a főkertésszel. Erre én most ígéretet teszek. Amikor önöknek jó, megmutatják: ide, ide, ide, ide szeretnék.. Ezek mind megvalósításra kerülnek” (Kászonyi Károly, képviselő)
– Matkovich polgármester pedig elismerte éppen ezen a meglehetősen botrányosra sikeredett második lakossági fórumon, hogy valóban nem tájékoztatták önöket az építkezés tervéről, és hogy a fia tulajdonába került magánterületen a város pénzén nyírták a füvet. Ez a kijelentés a szellemében egy kicsit olyan volt, mint az az elhíresült szdsz-es Kóka János-i mondat, amidőn azt bírta mondani a nemzet választópolgárainak: „Nem kérdezzük meg a békákat, amikor lecsapoljuk a mocsarat…”
HA: Ezen a fórumon e tényeket a polgármester asszony is elismerte, de visszatérve Kászonyira: ő egykor önként vállalta a közéleti szereplést, képviseleti demokráciában élünk, így egy megválasztott személy nem válogathat a választói politikai preferenciái, azok panaszai és az erről tudósító médiumok között.
Ezt a sikertelen lakossági fórumot teljes képviselői és polgármesteri hallgatás követte, épp azért szántuk rá magunkat a félpályás útlezárásra, hogy e demonstrációval jelezzük immár még hangosabban a környék lakosságának panaszát és követelését az önkormányzat felé, ha már pokollá lett az élet ezen a tájon, tegyenek már valamit a lakhatási viszonyok elviselhetősége érdekében.
Meghívtuk a képviselőt és a polgármestert, de egyik sem jött el, az utat lezártuk, felolvastam a petíciónkat, helyi lakosok mondták el a megjelent sajtónak, hogy mi történik itt velük.
Egyszer csak Csörögből csörgött a telefonon, és Kászonyi szinte fenyegetően belemondta a vonal túlsó végéről, hogy „mi miért akadékoskodunk, amikor annak idején a mi házaink épültek, akkor bezzeg nem cirkuszoltunk, most miért tesszük ezt a mostani építkezés miatt, hiszen lakás kell mindenkinek!? Miért akarunk mi közpénzen beruházásokat?” Hasonló gyalázatos tartalmú interjút adott az ESTV 2023.03.27-i, „Járdát, közlekedést szabályozó eszközöket szeretnének a Kőhíd utcai lakópark ingatlan tulajdonosai” című riportjában is, ahol minket ekézve és a Matkovich családot mosdatva adta elő magát.
A képviselő úr pedig már megint óriási tévedésben van,
- egy: a házakat mi vettük, tehát nem építettük,
- kettő: ezek a házak nem egy zöldmezős beruházásként épültek, hanem egy szépséges, közhasznú parkra, a gyermekeink „grundjára”,
- három: itt csak családi házak vannak, nem öt emeletes, negyven lakásos társasházak,
- négy: aki 20-30 kilométerre lakik innen, annak halvány fogalma nincs, hogy ez az építkezés miképpen forgatta fel a kertvárosi életünket.
A városvezetők, ha elolvasták volna a petíciónkat, vagy ha érdemben tárgyaltak volna róla, főleg, ha eljöttek volna, akkor tudhatnák, mi nem azt kértük, hogy közpénzen tegyék élhetőbbé a környékünket, hanem kötelezzék a kivitelezőt, Matkovich fiát, Pajor Dánielt, hogy tegye rendbe azt, amit a projektje során tönkretett. Ez a környék körülbelül 20 éve nem kapott komolyabb fejlesztést. Megnéztem Kászonyi 2019-es jelölti bemutatkozóját, amelyben a polgármester asszony mellett mindketten azt ígérték, hogy fejlesztéseket fognak indítani. Hát, ezt várjuk!
További tiszteletteljes kérésünk Kászonyi képviselőhöz, hogy ne küldözgessen e-maileket a lakóknak, hanem jöjjön ide, tartson olyan fórumot, ahol végre színt vall, hogy választói, vagy a városvezető családi érdekei mellé áll ki. Számoljon be, hogy hol tartanak azok a munkálatok, amikre ígéretet tett, számoljon be, de immár dátumokat is pontosítva. Legfőképpen hagyja abba a további szemfényvesztéseit!
– Tehát elmondható, hogy Kászonyi Károly semmilyen módon nem állt az ügyük élére? Ha Vác nem egy közép-afrikai diktatúra „demokratikus normáinak” szintjén állna, akkor nem lehetséges, hogy neki kellett volna bevinnie a testület elé a petíciójukat?
HA: De igen, ezért is mondtam egy alkalommal a képviselő úrnak, hogy újonnan azért lettek szószólóink, mert ő gyakorlatilag megtagadta a választóit, meg sem próbált képviselni bennünket. Az emberek pedig éppen ezért fordulnak hozzánk, hogy végre valaki hangosítsa fel a hangjukat. E csörögi férfiú a szerény képességeit, sekélyes helyismeretét már bebizonyította, de ezek mellett már többször tanújelét adta annak is, hogy a körzetének polgárait sem ismeri még a legalapvetőbb szinten sem. Szeretnénk, hogy végre belátná már képessége, teherbírása, politikai autonómiája határait, és ezek után szedné a kis cókmókját, és hazamenne a fatornyos falujába, és hagyna bennünket élni, mert mi már végérvényesen nem bízunk meg benne.
– Végülis eljutották a petíciót a polgármesterhez. Válaszolt rá?
HA: Igen megérkezett ez a botrányos, sajnos a vezetésre oly jellemző valóság ferdítő, semmitmondó és számos pontján cinikusan hazug válasz (Cikkünk végén olvasható.).
S ha már itt tartunk, hogy milyen égető ügyeket kellene megoldania a képviselő úrnak, ha nyitott szemmel járná a körzetét:
- a kettes út mellett, a volt laktanya kerítése úgy néz ki, mintha egy ukrajnai háborús övezetben állna. Ilyen már több éve. A mellette lévő járdán járnak az iskola város diákjai, és azok a körzetünkből, akik a belvárosba tartanak gyalogosan. Nem értem, miért kell arra várni, hogy történjen egy baleset?
- hogyha tovább haladunk e járdán, a Madách Gimnáziumnál a város által hat millióból felépített vaskerítés kapuja folyamatosan zárva áll a diákok előtt, nem közlekedhetnek rajta. Hogy tud majd elszámolni a képviselő úr a kerítésen átugráló, és balesetet szenvedő diákokkal? Mert nem kérdéses, mikor következik be itt egy baleset!
– Az üvegzsebűséget, az urambátyám világ megszűntével kampányoló polgármesterről és képviselőről ezek szerint elmondható, hogy a demokráciára megtisztítására tett ígéreteiket sem váltották be, a családi bizniszt mindketten a választóik érdekei elé helyezték?
HA: E téren sajnos az eddigieket is talán felülmúló új történettel is tudok szolgálni. Húsvét előtt kint jártak a közterület felügyelők, azt hiszem, csütörtökön. A munkások autói az építkezés innenső felén parkoltak, és miután kint járt a rendőrség, rá egy órára kijöttek a városi közterületesek is, és elkezdték lefényképezni az autókat. Éppen itt voltam, és megkérdeztem az egyik közterületes gyereket, hogy mi a probléma? Erre azt mondta, rossz helyen parkolnak az autók, így azoknak föl kell jönniük a mi közterületi parkolónkra. Tényleg a lakossági parkolóba álljanak be a munkások? – kérdeztem elhűlve. Igen, mert az építkezés előtt nem lehet parkolni – válaszolta –, fent pedig nincs olyan tábla, ami tiltaná a munkások parkolását. Tehát merő kiszúrásból a helyiekre akarnak rászabadítani 15-20 személyautót! Ez rettenetesen kiverte nálam a biztosítékot… Elmondtam nekik, hogy jobb híján a helyiek szószólója vagyok, mert a csörögi képviselőnk megtagadta az itteni választóit, szóljanak a Matkovich Ilonának, és fiának Pajor Dánielnek, hogy meg ne próbálják azt, hogy még egy terhet akasszanak ránk, intézze el hát a polgármester – bármennyire is azt állítja, hogy alig találkozik a fiával –, hogy a munkások autói az építkezés hátsó felében parkoljanak, gondoskodjon arról, hogy ne foglalják el a lakossági parkolókat. Úgy tűnik, működött a dolog, mert másnap már hátul parkoltak az autók.
Elképesztő, hogy mindennel megpróbálkoznak, hogy lehetetlenné tegyék az életünket. Nem az én dolgom lett volna ez sem, ha lett volna egy elkötelezett képviselőnk!
***
A Kőhíd parkiak a petíciójukban így fogalmaztak: követeljük, hogy
- a Háló köz sarkától építsenek járdát a buszmegállóig,
- a főúttól kezdődően lakó és pihenő övezeti sebességkorlátozás lépjen életbe (és ebbe egyezzen bele a Vízmű is),
- az ésszerűség elveinek megfelelően rendezzék az elsőbbség adás szabályait a főúttól kezdődően,
- létesítsenek gyorsító és kanyarodó sávot a főútra fel- és a főútról lehajtóknak, fekvő rendőrt a Kőhíd utcába!,
- az épülő új lakóházban a lakásokat kötelezően a mélygarázsi parkolókkal együtt értékesítsék, hogy a majdani tulajdonosok ne az egyébként is szűkös közterületi parkolóhelyeket használják,
- az északról, a meredek lejtőn érkező, figyelmetlenül gyorshajtókat telepített sebességmérő berendezéssel fékezzék meg.
Erre a napokban ezt a választ küldte a polgármester:
A 9 pontból álló érdemi válasz konkrét tényként
- egy pár négyzetméteres kőszórást,
- kandeláber festést,
- játszótér körbekerítést,
- egy kerékpárút szakasz felújítását (amelyről egyébként azt csicsergik a helyi madarak, hogy egy helyi vállalkozó pénzéből készült el),
- valamint egy kormányzati támogatásból felújított deákvári óvodát
említ, a többi pedig egyelőre mind BEVÁLTATLAN ÍGÉRET csupán.