AZ „ÖNJUTALMAZÓ SZŐDLIGETI”, IGAZMONDÓ JUHÁSZ NEMHOGY A TÉRSÉGET, DE MÉG A FALUJÁT SEM KÉPES FELVIRÁGOZTATNI

Ezúttal pár képpel igyekszünk rávilágítani arra, hogy a Juhász Béla vezette önkormányzat miképpen „gondoskodik” arról, hogy az általa irányított településen a virágtartókban virágok is legyenek…

Sződliget polgármesteréről decemberben már megírtuk, hogy úgy vélte magáról, hogy a pandémia alatt mutatott munkája miatt érdemes arra – macerás testületi határozat nélkül, hiszen a döntéseket ezúttal egyedül hozhatta meg –, hogy 1,6 millió forintos jutalmat utaljon a saját számlájára. Miután lebukott, azt ígérte ország-világnak, hogy egy civil szervezetnek juttatja majd át ezt az összeget. Az egyébként a minden témában szószátyár polgármester erről azóta is hallgat, hogy vajon megtette-e?

Egy új (?) arc Magyarországnak…

A Momentum viszont korunk hősét látta meg benne, az „új, hiteles, korrupciómentes” személyiségek után kutatva talált rá Juhász Bélára és azonnal méltónak is látta arra, hogy a lilapárt helyi képviselőjelöltje legyen. Sződliget ura azóta bele is kezdett a kampányába minden faluszélen, közösségi oldalon. Gyönyörű tájakat, járható utakat, bőséget és felvirágoztatást ígér leendő választóinak.

Visszajelzései alapján nem nagyon kedveli Sződliget hangulatembere, ha a VácOnline szembesíti őt a propagandája és a valóság között tátongó űrre, de mi tévők legyünk, kénytelenek vagyunk legalább az olvasóinknak, a leendő választóknak bemutatni e széles szakadékot…

Bárhonnan nézzük is: SIVÁR!

Ezek a képek Sződliget központjában, a Szent István úton és a Szabadság téren készültek. Az általa mindig szívesen lesajnált, előző fideszes vezetés alatt

Csányi Marika alpolgármester mindig gondoskodott arról, hogy virágok legyenek faluszerte.

A konzervatív, valóságtisztelő vezetők nem a Facebook-on ígérgetnek, hanem egyszerűen teszik a dolgukat, jelesül virágosítanak. Juhász valóságtagadása ma az üresen álló, rozsdás virágtartó, amely élő virág helyett csak holt vasdarab.

Történelmi tapasztalatunk, hogy tartanunk kell azoktól, akik a „szép jelen” helyett mindig csak egy „szép holnap” ígéretével bódítanak!

A XX. századi, barna és vörös színű plakátokról hányszor néztek már így a „szép holnapba”!?