Szent István, Szent Korona, új kenyér, alkotmány, aratás: augusztus 20-a sok mindennek volt már a napja. Közülük az első királyunk és a kenyér ünnepe régi hagyományokra tekint vissza, ma már egy napon emlékezünk meg mindegyikről országszerte. A munkavállalók jelentős része azonban minden bizonnyal szomorúan vette tudomásul, hogy ebben az évben eleve szabadnapra, vasárnapra esik az ünnep.
Ennek ellenére vagy talán éppen ezért várhatóan sokan jelen lesznek a különböző programokon. A hagyományos, budapesti mellett például számos településen lesz tűzijáték, amely évtizedek óta szerves részét képezi az augusztus 20-i rendezvényeknek. Cikkünkben ajánlunk néhány Vác környéki ünnepi programsorozatot is.
| Az Ave beate Stephane kezdetű antifóna részlete: |
| "Idvez légy bódog Szent István királ! Te népednek nemes reménysége! Idvez légy mi megtérésönknek Bizony doktora és apostola! Idvez légy minden szentségeknek És igazságnak fényes tiköre…" |
Egy középkori legenda szerint a gyermeket váró Sarolt álmában megjelent Szent István vértanú, és ezt mondta neki: "bízz az úrban, asszony, fiút fogsz szülni, és az én nevemet ruházd reá." Így kapta a keresztségben első királyunk az István nevet, mely görögül koronát jelent. Szent István király és a Szent Korona tehát nevükben egyek, és az ő ünnepük augusztus 20-a a középkor óta.
István napját pontosan 1083-ban tette az egyház augusztus 20-ára, később, a török kor után szeptember másodikára helyezték, ugyanis e napon foglalták vissza Budát. Nem sokkal később újra visszakerült augusztus közepére az ünnep, és azóta 20-án ünnepelnénk – ha nem szólt volna közbe a történelem.
Új kenyér ünnepe a konfliktusok csitítására
Sok helyen olvasható, hogy a kommunista hatalomátvétel után felsőbb akaratra változott meg az ünnep tartalma, és innentől kezdve Szent István helyett az új kenyeret ünnepelték. Ez igaz is meg nem is: tény, hogy a vallásos-történelmi vonatkozásokat el akarták hagyni augusztus 20-ából, az "áldott magyar kenyér" ünnepe azonban sokkal régebbi hagyományokra tekint vissza.
Aratóünnepek mindig is voltak augusztus végén, a 19. század végén kormányzati akarattal próbálták intézményesíteni ezeket, hogy a háborgó parasztokat sztrájkok helyett inkább ünneplésre buzdítsák. A föld körüli konfliktusok "helyi érzéstelenítése" volt tehát az állami szintre emelt magyar kenyér ünnepének funkciója, melyet az 1930-as években országszerte ünnepeltek, és gyakran egybeesett Szent István ünnepével.
1950-től: alkotmány ünnepe
AA kenyérünnep megmaradt a szocializmusban is, a politikusok úgy gondolták, hogy ha van május elsején a munkásságnak ünnepe, legyen augusztus 20-án a földmunkásoknak. Az új kenyér és az aratás ünnepe tehát megmaradt, augusztus 20-ára esett, csak éppen Szent Istvánról nem esett szó se a ceremóniákon. 1950-ben egy törvény kimondta, hogy ezen a napon a Magyar Népköztársaság alkotmányát ünnepeljük. Ezzel tulajdonképpen a kenyérünnepnek is vége szakadt, mindent beolvasztottak az alkotmány ünnepébe, de nem maradhatott el a szalaggal átkötött friss kenyér a ceremóniákról.
Szent István ünnepe, kenyérszenteléssel
1989 után újraéledt az összes hagyomány. Ismét Szent Istvánt ünnepeljük, de kenyérszenteléssel összekötve. Államalapító István király Magyarország első patrónusa Mária, a Magyarok Nagyasszonya után. Ünnepük is egymás után következik: augusztus 15-én van a Nagyboldogasszony ünnepe, mely sok országban munkaszüneti nap. Szent Istvánra pedig, aki felajánlotta Máriának a nemzetet jelképező koronát, öt nappal később emlékezünk.