A 11. századi Árpád-házi uralkodók sorában sajnálatosan sohasem kapott nagy figyelmet I. Géza, az emlékezetét nyilván öccse, I. (Szent) László alakja borította árnyékba. Pedig a királyként csupán három esztendőn át uralkodó idősebb herceg kulcsfontosságú az Árpádok ezen ágának hatalomra kerülése és későbbi története szempontjából is, hiszen ő volt az, aki elűzte Salamont és az ő utódaival folytatódhatott tovább a Turul-nemzetség históriája. Történelmi személyét a magyar nemzet szintjén sajnálatosan Vácon kívül méltatlanul kevés érdeklődés övezi.
I. (Magnus) Géza (Lengyel Királyság, 1044 körül – Vác, 1077. április 25.) Árpád-házi magyar király 1074 és 1077 között uralkodott. I. Béla király legidősebb fia volt, Vazul herceg unokája, anyja a lengyel származású Richeza királyné. Keresztelési neve Magnus volt. Vácott székesegyházat építtetett és megalapította a garamszentbenedeki bencés monostort. Apja tragikus halála után, 1063. őszén Lengyelországba menekült, majd II. Boleszlav lengyel fejedelem serege élén vonult be Magyarországra.
1064. januárjában kiegyezett Salamon magyar királlyal, így a fegyveres összecsapásra nem került sor. Salamon uralmának elismeréséért megkapta az ország harmadát magában foglaló dukátust. 1071-ig békés egyetértésben éltek, közösen harcoltak a csehek és a velenceiek ellen, együtt támogatták Rómanosz Diogenészt a bizánci császár elleni felkelésében, majd vereséget mértek a keletről benyomuló besenyőkre. 1071-től I. Géza már alig titkoltan hatalomra tört, ami 1073-ban már nyílt belháborúhoz vezetett. 1074. februárjában még vereséget szenvedett Salamontól, de március 14-én, a mogyoródi csatában már győzelmet aratott, Salamon pedig az ország nyugati szélére menekült.
I. Géza elfoglalta a trónt, a dukátust testvérének, Lászlónak adta. Saját uralmát VII. Gergely pápával akarta elismertetni, azonban ezt a pápa hűbéruraságának elismeréséhez kötötte, amire I. Géza nem volt hajlandó. VII. (Dukasz) Mihály bizánci császárhoz fordult, aki Magyarország törvényes királyának ismerte el, koronát küldött, amellyel 1075. tavaszán I. Géza királlyá koronáztatta magát. Rövid uralkodása alatt több jelentős gazdasági reformot (árak maximálása, vásári reform, pénzreform) is bevezetett. Halála előtt még tárgyalásokat kezdett Salamonnal a trónviszály békés rendezésére, amelyre már nem kerülhetett sor.
Bár Géza mindössze három évig uralkodott, de volt alkalma temetkezési helyről gondoskodni. A középkori források, konkrétan a Képes Krónikában fennmaradt legenda egyértelműen Gézához kötik a váci püspökség és katedrális alapítását illetve építését. Géza a mogyoródi csata előtt egy látomás hatására tett fogadalmat a váci Szűz Mária egyház alapítására, majd a csata után egy másik látomás alapján jelölte ki pontos helyét. A két látomás helyén pedig Szent Péter tiszteletére épített egy kápolnát.
Tettamanti Sarolta által megkezdett, majd Batizi Zoltán által folytatott ásatások tisztázták a váci katedrális építéstörténetét. Helyén, a Duna partján emelkedő dombon feltehetően valaha egy római kori őrtorony állhatott. A 11. század elején ennek a helyére egy udvarház épült, amit később átalakítottak, mellé tornyot építettek. Az átépített udvarház hasonló épület lehetett mint a Duna túl partján, a közelben álló, Péter király korában épült Budai palota. 1074-ben Géza az udvarház keleti oldalához építtette hozzá a háromhajós, háromapszisos Szűz Mária bazilikát, majd annak elkészülte után az udvarházat lebontva, annak helyére egy négy oszlopos kriptával ellátott nyugati szentélyt emeltek. E szentély minden bizonnyal Vác remete helyi tiszteletét volt hivatva szolgálni.
Gézát a bazilika közepén temették el 1077-ben. Sajnos a modernkori ásatások I. Gézával kapcsolatba hozható csontmaradványt nem találtak. Az ásatások eredményeként sikerült azonosítani a székesegyház és a korai udvarház alaprajzát és építési periódusait.
Források:
http://hiresmagyar.network.hu/blog/hires-magyarok-blogja/meghalt-i-geza-magyar-kiraly-939-eve
https://hu.wikipedia.org/wiki/I._G%C3%A9za_magyar_kir%C3%A1ly
https://archeologia.hu/i-geza-temetkezese-sirhely-es-erdektelenseg