Több jeles (egy és negyed százados, továbbá két 30 éves) évfordulója van idén a Vác egyik sikersportágának számító evezésnek.
A legfontosabb évforduló tehát az, hogy immár 125 éves hagyománya van a városban az egyesületi szinten szervezett nyílt-vízi sportnak, melynek letéteményese, a 30 éve alapított Vác Városi Evezős Club méltó módon igyekszik megemlékezni a jubileum(ok)ról, amelyek sorát az innen indult, kezdetben évekig itt rendezett Evezős Diákolimpia szintén három évtizeddel ezelőtti életre hívása, kezdeményezése teszi teljessé.
A méltó megemlékezés jegyében – a 100 éves jubileumra kiadott kötet folytatásaként – készül egy új, elsősorban az utóbbi negyed századra fókuszáló könyv, lesz ünnepi közgyűlés, emléktábla koszorúzás, időszaki kiállítás és természetesen egy nagy ünnepi találkozó is.
Több főszereplő is nyilatkozott a sportághoz, a klubhoz való kötődéséről, az alábbi kis válogatásban Mácsik Miklós vezetőedző, Rapcsák Károly mesteredző és Galambos Péter többszörös világbajnoki érmes és kétszeres Európa-bajnok kiválóság jövőre vonatkozó észrevételeit, jókívánságait szedtük csokorba.
„A jövőre nézve általánosságban azt kívánom, hogy nagyon-nagyon sokáig megmaradjon a váci evezés, de ne csak túléljen a sportág, hanem találja meg újra azt a népszerűséget itt helyben, de országosan is, ami hajdanán, a hőskorban jellemezte. A saját portánkra térve nagyon szeretnénk, ha megvalósulna az a nagy álmunk, hogy egy olyan működő klub legyünk, amelyik le tudja fedni a teljes palettát, tehát a legkisebbektől a legidősebbekig otthon érezzék itt magukat az evezés szerelmesei, ez valamelyest működik is, de mégis valahol a mostanában erősödni kezdő szabadidős, tömegsport szintű evezés további felfejlesztése is cél kell legyen, jobban bevonva őket az egyesület életébe. Ehhez egy olyan, mondjuk úgy, hogy nyugati típusú klubot álmodunk, ahova nem csupán azért járnak az emberek, hogy sportoljanak, hanem mert jól érzik magukat ebben a közegben, valahova szeretnének tartozni, és az evezősökhöz való tartozás az ugye egy kuriózum, tehát meg kell teremteni a feltételeit, hogy még vonzóbbá tehessük az ide kötődést. Ezért is dolgozik az elnökség is, hogy mindennek az alapjait megteremtse, a szakmai oldalát meg igyekszünk mi edzők megoldani” – nyilatkozta Mácsik Miklós.
Az eredményesség szempontjából nagyon fontos alapnak nevezte, hogy mindig meglegyen egy stabil taglétszám. Továbbá mintaként említette az évszázad eddigi évtizedeit, amikor minden időszakban sikerült felnevelni nemzetközi szinten is a legjobbak közé tartozó sportolókat. Szavai szerint kifejezett törekvés, hogy ez a hagyomány ne szakadjon meg, hiszen szükség van olyan klubtagokra, akiknek az eredményessége büszkeséget jelenthet és lelkesítően hathat másokra is.
Rapcsák Károly mesteredző kiemelte, hogy van itt egy felhalmozott, másoknak is átadható ismeret, szavai szerint fontos, hogy meglegyen a klubnál egyfajta folytonosság.
A jövőre nézve megfogalmazta: mindenképpen fontos lenne az anyagi körülmények javulása, hiszen nincs még olyan messze az az időszak, amikor a várostól is kapott rendszeres támogatást a klub, akkoriban például edzőtáborozásokat is meg lehetett valósítani pluszként, de a lényeg, hogy volt egy bizonyos szintű helyi garanciája a biztonságos működésnek.
– Nagyon szerencsés és utólag is rendkívül hálás vagyok, hogy ide sodort az élet. Az evezés által utazhattam a világ minden pontjára, lettem kétszeres Európa-bajnok, egyetemi világbajnok, világkupa futamgyőztes és hétszeres világbajnoki érmes. Ami szintén nagyon fontos, hogy megtanultam, mi az alázat, a kitartás, a következetesség, a padlóról felállás. És ami még ezeknél is fontosabb, hogy életre szóló barátságok alakultak ki az evezésnek köszönhetően. Egy olyan család tagja lehetek, ami több generációt ível át – nyilatkozta a VVEC egyik kiemelkedő legújabb kori bajnoka, Galambos Péter.
„A jövőre nézve kívánom, hogy a Vác Városi Evezős Club tovább vigye ezt az életérzést, ami által minél több fiatal tapasztalhassa meg a sport sokoldalúságát. És nem utolsó sorban további sikereket kívánok az egyesületnek. Azt hiszem, nagyon jó utat tapostunk ki az elmúlt évtizedekben. Hajrá Vác!”