Karánsebessy Balázsnak, aki nem csak város és országszerte ismert néptánc tanár, hanem a Cházár Iskola pedagógusa immár húsz esztendeje, egyik darabját vitte színre és rendezte meg Póka Éva.
A darab ősbemutatójára 2022. november 25-én került sor. A mű „véletlen egybeesésként” annak az ünnepség sorozatnak a keretében volt látható, mellyel az alapító, Cházár András előtt tisztelgett az iskola.
A jólészi születésű, szociálisan igen érzékeny nemes álmodta meg azt az Európában is ritkaságszámba menő, siketekkel foglalkozó intézményt, ami a Magyar Királyságban elsőként, 220 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Vácon.
A történet egy fikció – hisz így is történhetett – és az alapító Cházár András unokatestvérének és két barátnőjének, valamint az írni, olvasni tudó cselédlánynak, azaz a jólészi asszonyoknak a mesterkedéséről, furfangjáról szól. Konkrétan arról, hogy hogyan teremtődött meg az alapításához szükséges temérdek pénz, ami örömet szerezett az éppen távol lévő, de a színen fel sem tűnő Cházár Andrásnak.
A főszereplő Terus, akit Kovács Eszter alakított, meseszerű figura, de alakja nem elképzelhetetlen, hiszen a felvilágosodott nemesség mellett már előfordulhatott ilyen okos és művelt cselédség. Az unokanővért Bálint Brigitta alakította, aki mesterien szövögette a szálakat és a két barátnőt Gliba Zsuzsanna és Bircsák Erika játszották.
A Pilinyi Márta által tervezett jelmezeket a cházáros munkatársak és diákok varrták meg.
Az ősbemutató estéjén a zsúfolásig megtelt díszteremben az igazgatónő, Ványi Lászlóné üdvözölte a megjelenteket. Kitüntetett szeretettel köszöntötte a darab szerzőjét, a számos kitüntetéssel rendelkező Karánsebessy Balázst és a szabadkai származású színész-rendezőt, Póka Évát, valamint Lukács Ildikót, Jólész polgármesterét és Zagiba Tibor jólészi képviselőt.
Az igazgatónő – megragadva a lehetőséget – személyesen is gratulált a felvidéki vendégeknek a nemrégiben elért választási sikerekhez.
A darab a következő narrációval kezdődött:
„1799 nyarán a jólészi Cházár András, Gömör vármegye főjegyzője Bécsben járva meglátogatta Európa első siketnéma oskoláját. Az amúgy is a szegények és elesettek önfeláldozó támogatójaként elhíresült jogász akkor elhatározta, hogy addig nem nyugszik, amíg Magyarországon is föl nem épül egy ilyen intézet. A történelem kerekei még lassabban jártak abban az időben, mégis nagyobb utat volt képes megtenni, mint a mi modernnek mondott világunkban, és három évre rá, 1802-ben megnyitotta kapuit a Váci Királyi Magyar Siketnéma Intézet. Hogy mennyire volt magyar, azt igazolja a tény, hogy a megnyitó ceremóniára Cházár Andrást, a létrehozót nem hívták meg. Az intézet mára az ő nevét viseli, és azóta is áll, működik. A nagy elmék és nagy szívek nem a megbecsülés örömszőnyegén sétálnak, de úttalan utakon is az álmodott cél felé törnek, mert ők tudják mi a helyes. És persze minden lelkes úttörő mögött ott áll egy vagy több asszony, akik estelente minden világmegváltó elé leteszik a vacsorát, mert korgó gyomorral egyetlen hős sem praktizálhat. Az utókor csak az eredményt látja, az oda vezető utat nem. És mivel a történelmet mindig a túlélők írják, a valóság torzul. Nekünk, akik hiteles krónikásai vagyunk a múltnak, kötelességünk megmutatni ezen, történelmi események valóságterét. Mert arra semmi bizonyíték nincsen, hogy ne pontosan így történt volna.”
Fotó: VácOnline
Az élvezetesen megírt és megrendezett darabot a színészek remek játékkal mesélték el, amit a hálás közönség vastapssal köszönt meg.
