TÖRŐCSIK MARI HAMVAIT BOKROS LEVENTE, AZ EGYKORI VÁCI KATOLIKUS PLÉBÁNOS SZENTELTE BE

Az egykoron Vácon lelkipásztorként szolgáló Bokros Levente búcsúztatta április 22-én Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas (2019) színésznőt Cserhátszentivánon.

Törőcsik Marinak komoly hite volt – Fotó: Nemzeti Színház

A művésznő végakarata szerint Bokros Levente lelkipásztor szentelte be szombaton hamvait, amit a szertartás után Törőcsik Mari lánya, Teréz, és párja, Zoltán Pély községnél a Tiszába szórtak.

A 777.hu blog írása szerint Törőcsik Marinak komoly hite volt, mélyről jövő, őszinte, egyszerű – így jellemezte az elhunyt színészlegenda hitét Bokros Levente atya, aki egykoron igazi, jó barátja volt a művésznőnek.

Törőcsik Mari, a fiatal díva

„Akkoriban voltam Vácon éppen ifjúsági lelkész, amikor arra kértek, hogy szedjem össze a fiatalokat és adjuk át nekik valahogy a kultúrát – nyilatkozta a lapnak Levente atya. Azt szerettem volna, hogy minőségi programokkal megteljen a kulturális központ. Így született meg akkoriban a „Kortársaink” című sorozat ötlete, ahova számos közéleti szereplőt, művészt felkértünk. Ide hívtam meg Törőcsik Marit is. Elmentünk a budai lakásába, onnan jött el autóval Vácra. Később annyira megkedveltük egymást, hogy Mari később sportot csinált abból, hogy vasárnap délutánonként beült az autójába, kijött hozzám Vácra, majd beültünk valahova egy-egy kávéra, nagyokat sétáltunk, beszélgettünk. Így szólított meg mindig: „Idefigyeljen, maga pap!” És azt kérte, hogyha meghal, én temessem el!”

„Drága Mari! Elment hát. Repültünk, Mari, repültünk! Isten Önnel!” – Orbán Viktor Facebook

Levente atya e cikkben úgy nyilatkozott Törőcsik Mari búcsúztatója kapcsán:

„Úgy állok oda, mint bármely földi halandó ravatalához. Nekem nem dolgom, hogy méltassam Törőcsik Marit – ezt majd a színésztársai, kritikusai megteszik –, sokkal inkább a feltámadásába, az életbe vetett hitéről kell beszélnem és Istennek az őt átölelő szeretetéről. Mari is egy volt közülünk, de Isten kegyelmét elfogadni kész, életet szerető ember volt, aki képes volt örülni az illatoknak, a színeknek, mindennek, ami játék, mindennek, ami éltet.”

Első szerepe …
… és az utolsó szerepeinek egyike volt a Körhinta.