A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. Ennek értelmében minden év február 25-én megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól. A váci jobboldal is tiszteletét tette az áldozatok váci emlékműve előtt. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében. A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben,…
kommunista diktatúra
A kommunizmus áldozatainak emléknapján a Fidesz és KDNP helyi szervezetei február 25-én a Váci Rabtemetőnél megemlékezésre hívták városunk polgárait. Az emlékünnepségen először Smál-Szilaj Gábor előadásában meghallgatták az emlékezők Heltai Jenő: Szabadság című versét, majd dr. Rétvári Bence országgyűlési képviselő osztotta meg gondolatait. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én is tisztelettel köszöntök mindenkit a mai megemlékezésünkön. Mi magyarok a 2000-es évek eleje óta ezen a napon emlékezünk a kommunista diktatúra minden áldozatára. Nagyon sokféle módon nyomorította meg hazánkat és a magyarokat a kommunizmus. Volt, akit bebörtönöztek, volt, akit kényszermunkára vittek Recskre. Volt, akiket a családjukkal együtt telepítettek ki a Hortobágyra, vagy más…
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2000. június 13-án rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben, minden év február 25-én tartják meg a kommunizmus áldozatainak emléknapját. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében. Fekete Sándor, a Hungaricus című írásában így ír Kovács Béla elhurcolásáról: „Az egész átalakulás a megszállók parancsára ment végbe, felülről, kényszer és hihetetlenül álnok hazugságok segítségével. (Jellemző…