A nemzeti emlékhelyet jelölő és a nemzeti sírkertbe sorolt sírokra emlékeztető parcellakövet avatott a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a Nemzeti Örökség Intézete a Váci Rabtemetőnél.
Az eseményen Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke kiemelte: minden politikai hatalomnak van egy eszmeisége, ami az emberképét is tartalmazza. Ha ebből hiányzik az emberi méltóság, akkor abból szörnyű tettek következnek. A huszadik század két őrült eszméje, a nácizmus és a kommunizmus ilyen volt – tette hozzá. „Az emlékezetre meg kell tanítanunk a fiatalokat is, mert a nemzet nem más, mint a múlt, a jelen és a jövő magyarjainak a szövetsége” – hangsúlyozta Harrach Péter.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta: a Váci Rabtemetőnél felavatott két parcellakő közül az egyik az idelátogatóknak azt jelzi, hogy a hely egy nemzeti emlékhely; a másik, úgynevezett okos parcellakő pedig a NÖRI által országszerte elhelyezett immár több mint negyven parcellakő sorába tartozik, azt hirdetve, hogy ebben a temetőben a nemzeti sírkert részeként védett sír található: Friedrich István miniszterelnök sírja. „A váci, a sopronkőhidai és a márianosztrai rabtemetők jelenleg méltatlanul elfeledettek. Két évvel ezelőtti nemzeti emlékhellyé nyilvánításukkal remélhetően nagyobb figyelmet kap mindhárom hely, és nagyobb esély nyílik az ottani, kegyeleti okokból szükséges kutatómunkákra és a felújítási munkálatokra egyaránt” – hangsúlyozta a főigazgató.
Susa Éva igazságügyi antropológus, a Váci Rabtemető feltárásának vezetője felidézte: a rabtemető történelme kegyeleti okokból is szorosan kapcsolódik az Új köztemető 301-es parcellájához. A Váci rabtemető 2001 óta emlékpark, az itt elhelyezett emlékkövön az 1945 és 1959 között ide méltatlanul, jeltelenül eltemetettek névsora található. 2022-ben törvényszinten is beemelték a nemzeti emlékhelyek sorába – tette hozzá Susa Éva.
Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja beszédében arra mutatott rá, hogy a kommunista diktatúra szörnyűségeit ma kevés helyen lehet testközelből tanulmányozni, a Váci Rabtemető azonban megőrizte a börtön falai között vagy közé már beszállított nevesített vagy névtelen halottak titkait. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság két évvel ezelőtti döntése alapján lett a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemető a Nemzeti Gyászparkkal közös Nemzeti Emlékhely.
Imre Zsolt, a Dunakeszi Járási Hivatal és a Váci Polgári Fórum vezetője, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje azt emelte ki beszédében, hogy ez a hely a pártállami érában a senki földje volt, mert el kellett hallgatniuk, hogy ez a hely halottakat rejt. „Titkolniuk kellett, hogy az itt eltemetett személyek az 1950-es években a váci börtönben rejtélyes körülmények között elhunyt politikai foglyok, akiket az alapvető végtisztességben sem részesítettek, családjukat sem értesítették” – tette hozzá Imre Zsolt.
Imre Zsolt rámutatott arra is, hogy több elhunyt személy – köztük Friedrich István és Hóman Bálint – maradványát sikerült beazonosítani. Utóbbi személyről a temetőhöz vezető utat is elnevezték, de a jelenlegi városvezetés később megváltoztatta annak ellenére, hogy a Fővárosi Törvényszék 2015-ben posztumusz rehabilitálta a háborús bűncselekmények elkövetésének vádja alól.