A Vácon született kutató, Gánti Tibor (1933-2009) munkáját életében sajnálatosan mind hazánkban, mind a nemzetközi tudományos világban jobbára értetlenség, érdektelenség fogadta, pedig ő volt az, aki elsőként alkotta meg azon biokémiai körfolyamatokat, ami leírja az élő anyag alapműködését. A chemotonelmélet megalkotója, számos tudományos könyv szerzője bizony úgy távozott közülünk, hogy az élet keletkezésének kémiai folyamatainak leírását az akkori tudományos világ méltatlanul figyelmen kívül hagyta. Most azonban, megkésve ugyan, de elmélete 45 év után igazolódni látszik, Szathmáry Eörs Gánti professzor nyomdokában járó kísérleteivel a tudományos világ végre közelebb kerülhet az élet mibenlétének, keletkezésének megértéséhez.
A világ egyik vezető kémiai szakfolyóirata, a Nature Chemistry közölte annak a kísérletnek az eredményeit, amelyben Szathmáry Eörs akadémikus és munkatársai megmutatták, hogy milyen mechanizmusok vezethettek a szaporodó sejtek kialakulásához az élet keletkezésének hajnalán.
„A rendszerkémia tudományterülete, vagyis a különféle autokatalitikus rendszerek analízise és szintézise három úttörő tudós egyéniség: Manfred Eigen, Günter von Kiedrowski és Gánti Tibor munkásságának hála születhetett meg – hangsúlyozta Szathmáry Eörs a Magyar Tudományos Akadémia online értesítőjében.
– A rendszerkémia tehát szorosan összefügg az élet keletkezésének kutatásával, hiszen olyan rendszereket vizsgál, amelyek a kémiai és a biológiai evolúció közötti átmenetnek tekinthetők: bonyolultabbak, mint az egyszerű molekulák, de egyszerűbbek, mint az élő sejtek.”
Gánti Tibor már 1978-ban leírta az önreprodukáló mikrogömböket. Szathmáry definíciója szerint e mikrogömbök „infrabiológiai” kémiai rendszernek tekinthetők, hiszen nem érik el a biológiai szervezettség szintjét, viszont a szokványos kémiai reakciók összetettségét már meghaladják.
„Több okból is büszkék vagyunk e cikkre. Egyrészt a kísérlettel bizonyítottuk, hogy lehetséges a kémiai és a biológiai rendszerek közötti átmeneti organizációkat létrehozni, másrészt pedig különösen örülök, hogy ezáltal egy magyar tudós, Gánti Tibor hosszú ideig méltatlanul mellőzött gondolatai fordulnak termőre. Mindez azt mutatja, hogy a mai tudomány fejlődése sem egyértelmű és magától értetődő. Hiába hisszük, hogy ma már nem fordulhat elő, hogy egy-egy eredményt csak évtizedek múltán fedeznek fel ismét, ez a kísérlet bizonyítja, hogy ilyen hibák még ma is történnek. A tudomány fejlődése mozaikos: bizonyos elemei gyorsan haladnak, más részek viszont évtizedekig stagnálhatnak” – zárta gondolatait az akadémikus az MTA lapjában.
***
Előző cikkünk a váci kutató eredményei iránti tudományos érdeklődés felébredéséről
Kiállítással emlékeznek az „Élet mesterére” –