A Vácon született kutató „érdekes és küzdelmes életutat járt be, akinek néhány évtized múlva életművét diadalmasnak fogja tekinteni az utókor” – írta még 2009-ben Szathmáry Eörs evolúcióbiológus az egyik Gánti Tibort méltató írásában. Jövendölése mára úgy tűnik, megvalósult, hiszen a National Geographic júliusi száma éppen ővele, mint a váci professzor chemoton-modelljének egyik legjobb hazai ismerőjével készített átfogó interjút.
A lapban közölt beszélgetés ezúttal azt járta körbe, hogy gyakran megesett már a tudománytörténetben, hogy valaki a maga korában csak értetlenséget és elutasítást váltott ki az eredményeivel, de később megértek az idők az eddig elutasított tézisek befogadására. Ma ez történik éppen a kortárs tudományban Gánti Tiborral is, akinek halála után majd’ két évtizeddel mind egyre többen figyelnek fel az élet kezdeteit magyarázó chemoton-teóriájára.
Modellje alkalmazásával mind több kutató jut egyre közelebb az élet kialakulásának jobb megértéséhez.
Gánti Tibor biológus 2009. április 15-én hunyt el, aki úgy távozott el közülünk, hogy szenzációs eredménye sajnálatosan nem lett világhírű. Életpályája nagyrészt a vasfüggöny mögött telt.
Ha elméletét akkoriban szélesebb körben is megismerhették volna, akkor a 20. század egyik leginnovatívabb biológusaként tarthatnánk ma számon.
Ő dolgozta ki ugyanis a lehető legegyszerűbb, általa chemotonnak nevezett kémiai modellrendszert, amely az élet kezdetének magyarázatául is szolgálhat – írja a National Geographic.
Gánti Tibor teóriája példa arra, hogy a tudománytörténetben nincs egyenes vonalú egyenletes mozgás
– állítja Szathmáry.
Eddig még egyetlen kísérletben sem született működő chemoton – a Gánti által elsőként leírt, az élet alapegységének tekinthető kémiai gépecske
- vagy azért nem, mert talán lehet még valami csodálatos trükkje az életnek,
- vagy mert Gánti modellje mégsem fedi le teljesen azt a módot, ami az élet kezdetekor ténylegesen működött.
A chemoton-modell mindazonáltal nagyszerű alapját adja annak a végig gondolására, hogy miként működhetnek együtt az élet alapvető kémiai összetevői.
Gánti munkásságára így a világon egyre többen támaszkodnak,
állítja a cikkben a professzor. A kutatások a részletekben bár eltérnek, ám a keret, amelyben az élet eredetét vizsgálják, igen közel áll Gánti felfogásához.
A National Geographic interjúja még arra is rákérdezett Gánti ma is aktív kutató evolúcióbiológus tanítványára, hogy
a Földön kívüli, leginkább a marsi élet kutatásában vajon hasznát veheti-e a modern tudomány Gánti chemoton-elméletének?
Szathmáry Eörs úgy véli, hogy IGEN! A Marssal kapcsolatban Gánti már az életében is foglalkozott egy konkrét jelenséggel, a Mars jégsapkája környéki sötét dűnefoltok dinamikájával, és akkoriban arra jutott Szathmáryval, Horváth Andrással és más hazai kutatókkal, hogy e foltok létrejötte valószínűleg élet jelei lehetnek a Marson.
A National Geographic-nek nyilatkozó tudós még azt is hozzátette, szeretné megélni, hogy még választ kapjon arra kérdésre, amelyről a Gántival való közös elméletük szólt: van-e élet a Marson, s ha igen, akkor az rokon lehet-e a földi életformákkal?
***
A chemoton-modell elvi vázlata
***
Fontosabb könyvei:
- Az élet princípiuma (Gondolat – 1971) (később 6 kiadást ért meg)
- Kvarkoktól a galaktikus társadalmakig (Kossuth – 1974)
- Az élet és születése (Tankönyvkiadó -1980)
- Eltűnő szigetek (Natura – 1983)
- Chemoton elmélet I. kötet A fluid automaták elmélete (OMIKK – 1980)
- Chemoton elmélet II. kötet Az élő rendszerek elmélete (OMIKK – 1989)
- Kontra Crick, avagy az élet mivolta (Gondolat – 1989)
- A remetesüldő, avagy az aggszűz (Kogitátor – 1992)
- Váci eltűnő szigetek Váci Önkormányzat (1994)
- Az élet általános elmélete (Műszaki Kiadó – 2000)
- The Principles of Life (Oxford University Press – 2003)
- Chemoton Theory. Vol.1. Theoretical Foundations of fluid Machineries (Kluwer Academic/Plenum Publishers – 2003)
- Chemoton Theory. Vol.2. Theory of Living Systems (Kluwer Academic/Plenum Publishers – 2003)