MOLNÁR J. PÉTER: ÚJABB TÖRIÓRA MATKOVICH ILONÁNAK

Nem először kell elmagyarázni Vác város polgármesterének, hogy mi, hogy volt egy-egy korábbi történelmi korszakban. Mert lehet, hogy Matkovich Ilona szépen mosolyog, sőt, remekül adja kerek szemekkel a Frau Dafkét, de hogy képtelen történelmi távlatokban gondolkodni, az bizonyos. Ráadásul hiányos történelmi ismereteit rendszerint nagyívűnek szánt aktuálpolitikai lózungokkal pótolja, úgyhogy beszédei legtöbbször egy kocsmai beszélgetés során is elvéreznének, nemhogy egy töriórán. De lássuk csak, mit sikerült megest mondani polgármester asszonynak?

„István király nem keletre tekintett, nem keleti hadurakkal szövetkezett. Ő a nyugattal kötött életre szóló szövetséget, amit nekünk kell tovább vinnünk és megerősítenünk.”

Na szóval kedves polgármester asszony. Nézzük csak, hogy is állt az a bizonyos „Nyugat”, amivel magácska szerint életre szóló szövetséget kötött volna István király!

Ebben a korban, (1000 körül) gyakorlatilag két nagyhatalom jelenti azt a bizonyos „Nyugatot”: a Német-római Császárság és a Pápai Állam. Anglia, de pláne Nagy-Britannia ekkor még nem létezett. Bár II. Ethelred megpróbált ellenállni, a korszakot a viking betörések jellemezték, és Anglia bizony adót fizetett Dániának és a vikingeknek is. Franciaország se volt még. A Frank Birodalom szétválása óta (843) a központi hatalom meggyengült, az ország területét hercegségek és grófságok alkották külön pénzzel, külön törvénykezéssel, és Capet Hugó herceg legfeljebb Párizst és térségét birtokolta. És, kapaszkodjon meg kedves polgármester asszony, de az európai kontinens legnyugatibb része, azaz Hispánia, maga volt a Kelet! A mórok uralták, akik oly barbár épületeket építettek itt épp, mint a córdobai Mezquita mecset, amely a mekkai után ekkoriban a világ második legnagyobbja volt.

Egyszóval a „Nyugat” gyakorlatilag III. Ottó német császárt és II. Szilveszter pápát jelentette. Azt már csak a jóég tudja, hogy éppen kit, hiszen a két nyugati úr folyton folyvást azzal volt elfoglalva, hogy megkérdőjelezze a másik hatalmát, és/vagy kölcsönösen kitagadták egymást. Nem részletezve tovább – habár még csak azt az aprócska tényt idetéve, hogy István feleségével, II. Henrik bajor herceg lányával, Gizellával együtt megérkezett a slepp is, és német léhűtőkkel népesült be a királyi udvar – elég lesz annyi: István koronája a német császártól és a római pápától érkezett.

Csakhogy ekkor még nem volt egyházszakadás, az csak 1054-ben jött el, úgyhogy ha netán Koppány fejére került volna korona, az ugyanúgy releváns lett volna Bizánc felől, mint Istváné Róma felől.

De ez mindegy is. A lényeg: amit leírni tetszett nyugatról meg keletről, meg a hadurakról, az jó éppen aktuell politikai hangulatkeltésnek, de a történelmi távlatok ismeretének teljes hiányát tükrözi. És engedjen meg a végére egy valóban releváns kérdést. Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij az Magácskának pontosan milyen hadúr? Nyugati vagy keleti?

Csak kérdezem.