Finoman fogalmazva sok érdekes sandaságot is ki lehet olvasni abból a plakátból, amelyik a művelődési központban június 29-én nyíló és szeptember 15-ig látható „És akkor becsukták az ablakokat – Emlékek a váci zsidóság életéről és sorsáról” című kiállítás létrejöttéről ad hírt.
Egyrészt beszédes, hogy Matkovich Ilona polgármester mellett a kiállítást nem a MAZSIHISZ nemrég megválasztott új elnöke, hanem a pozícióról – nyilvánvalóan kétes politikai szerepvállalásai okán is – leváltott Heisler András nyitja meg, aki a meghívóval ellentétben már az Európai Zsidó Kongresszus alelnöki titulusának használatára sem jogosult, mert az a MAZSIHISZ elnökét illeti meg.
Aztán az is feltűnhet bárkinek, hogy a plakáton nyoma sincs annak, hogy Vácott egy szép, felújított zsinagógája van a vitalitását mindmáig megőrző Váci Zsidó Hitközségnek, amelynek elnöke Turai János, aki nagy eséllyel nem lesz ott a megnyitón – érdeklődésünkre bővebben ki is fejtette, hogy miért marad majd távol ettől a szavai szerint álságos eseménytől.
Turai János megemlítette, hogy még a tavasz folyamán megkereste a művelődési központi kiállítás kurátora, kérve, hogy járuljon hozzá a tárlathoz vitrinben vagy paravánokon bemutatható anyagokkal, azonban a főszervező attól már mereven elzárkózott, hogy a bemutatót a kormány támogatásával szépen felújított zsinagógában kellene létrehozni – a hitközségi elnök szerint már ebből a kategorikus elutasításból nyilvánvaló, hogy itt nem a helyi zsidóság életéről szóló hiteles tájékoztatás a fő cél, hanem a soraiban náci nézeteket valló képviselőket is megtűrő Matkovich-rezsim szerecsenmosdatása.
A hitközségi elnök a MAZSIHISZ új elnökét, Dr. Grósz Andort és dr. Róna Tamás főrabbit is tájékoztatta levélben a készülő kiállításról és a saját ellenvetéseiről, illetve szerkesztőségünk segítségét kérte az alábbi, Heisler Andrásnak címzett úgymond nyílt mondat közlésében:
„Kérem Heisler Andrást, hogy a kíséretével együtt fejezze be minél előbb a váci haknizásait, és ha eddig nem segített, akkor tartsa magát távol hitközségünk lealázásától, ami ennek a megrendelt kiállításnak az egyik fő célja.”
Turai János a tervezett tárlat kapcsán számos további ellenvetést is megfogalmazott:
- Kiemelte, hogy a kiállítás jobbára az iskolások nyári vakációja és részben a művelődési központ ezen időszaki részleges szünetének idejére esik, amiből értelmezése szerint az olvasható ki, hogy itt egyértelműen nem az a fő cél, hogy minél többen láthassák a bemutatót.
- Véleménye szerint ez a kiállítás a váci zsidóság tragédiájának aljas politikai célú felhasználása, valójában a politikai lejáratás jegyében a hitközséggel, még pontosabban személyesen vele szemben.
-
Megfogalmazta továbbá, mennyire visszás, hogy a kiállításnyitó közreműködőjének felkérték Radnóti Zoltán főrabbit, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem megbízott tanszékvezetőjét is, aki a jelek szerint nem értesült arról, hogy az egyik „váci náciként” emlegetett Tótváradi Nagy Bence képviselő olyat is posztolt, hogy leköpte a klaviatúrát, amikor az egy gombnyomásra ennek az intézménynek az ablakát nyitotta ki a számítógépe képernyőjére.
- A hitközségi elnök summázása szerint ez a kiállítás egy politikai megrendelésre készülő kreálmány, vagyis akik véletlenül megtekintik az összeállítást, azok távolról sem kapnak egy teljes, hiteles képet Vác és a régió zsidó lakosságának mindennapi életéről, tevékenységéről és tragédiájáról.
Ugyanakkor a hitközségi elnök arról is tájékoztatást adott, hogy ők is készülnek egy másik, állandó kiállítással a zsinagógában, éspedig többek között a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma (az intézmény Cfát városában található), az izraeli Jad Vasem Intézet, a Magyar Holokauszt Emlékközpont, a Magyar Zsidó Múzeum-és Levéltár, valamint az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem segítségével.