Szádoczki Imrével, a Fidesz váci elnökével a VácOnline rendszeres rovatában hétről-hétre értelmezzük a heti közéleti eseményeket. Ezúttal is arra kérjük az elnök urat, hogy a helyi jobboldal szemszögéből tolmácsolja olvasóinknak az előző hét fontosabb közéleti történéseit!
VO: Az elmúlt hetekben a városvezetés prominensei ún. torzóként itt maradt ingatlanokkal szórakoztatták a váci polgárokat. Hogy látszik mindez a jobboldal nézőpontjából?
– Lassan már mindennapos a városházi baloldal részéről, hogy minden negatívumot az előző vezetés nyakába szeretnének varrni, és persze minden sikert a magukénak mutatnak be. Ha egyenként vennénk sorba a félbehagyott épületeket, akkor valójában az ő részükről is súlyos mulasztásokat találnánk. A város 2019 előtti irányítói már megkapták az ítéletet a választásokon, tudniillik leváltották őket, az új vezetésre e választói döntés még várat… Innentől kezdve visszamutogatni nem csak nem elegáns, hanem inkább a tehetetlenséget igazolja csupán, hiszen ezidáig – négy esztendő volt rá – sokkal inkább a megoldásokat kellett volna megtalálni minden problémára.
Ez azonban – ahogy a vezetés felhozott példáiból látszik – sehol nem sikerült, mégpedig azért nem, mert meg sem próbálták. Pedig ők vannak hatalmon és minden rajtuk múlik. Ezek a példák az ő tehetetlenségüket és alkalmatlanságukat bizonyítják leginkább.
VO: Nem kell messzire menni a városházától, hogy sikertelen építkezést találjunk, így lett a legújabb slágertéma a strandon lévő gyerekmedence. Komoly erőkkel zajlik a sajtómarketing, a kommunikációs kármentés, hogy kimagyarázzák valahogy a város lakosságának azt az óriási fiaskót, miért nem sikerül immár második esztendeje a gyermekmedence felújítása?
– Az építkezés minden kapavágásáról képes beszámolókat látunk, de az a fránya medence csak nem fog elkészülni ebben a strandszezonban sem. Lehet persze mindenfajta kifogásokat keresni, hogy miért nem halad mégsem a munka, és akár már-már mulatságosak is lehetnének ezek a beszámolók, ha nem a gyerekeink nyaráról lenne szó. Közben a nyári idényben a gyermekmedence nem működik, így tán még ízléstelenebb a négy évvel ezelőtti városi beruházásokra visszamutogatni, mikor vezetésre való alkalmatlanságuk kézzelfogható bizonyítékaival szolgálnak nap mint nap.
Meglátjuk, hogy a Bauer utcai bölcsődével mi lesz, hiszen ott már konkrétan szorít a határidő, hiszen ha az év végéig nem fejezik be, akkor vissza kell fizetni több mint 500 millió forintot!
VO: Megdöbbenve értesültünk, hogy drasztikusan megemelték a sportcsarnok bérleti díjait. Miképpen érhető tetten ebben az intézkedésben az ifjúság iránti sportbarátság?
– Nagy valószínűséggel sehogy, hiszen a legtöbbet a két érintett iskolának, a Madáchnak és a Bernáthnak emelkedett az óránkénti bérleti díja: 10.000-ről 24.000 Ft-ra, ha hétvégi rendezvény van, akkor pedig esetleg 10.000-ről 50.000 Ft is lehet. A teljesen amatőr váci férfi kézilabda csapatnak is 14.000 Ft az óránkénti új díjszabás. Ennyit a „városvezetésnek álcázott ingatlanügynökség” sportszeretetéről. Városunk büszkeségének, az NB1-es női kézilabda csapatnak is súlyos, 12.000 az óránkénti díja, és mint tudjuk, bármilyen csarnokkal kapcsolatos fejlesztést is a csapat finanszíroz.
Ezeknek a problémáknak a nagy része szóba sem kerülne, ha elfogadták volna a kormánytól az új energiatakarékos multifunkcionális csarnokot. Visszamondták, de Balassagyarmattól Tatabányáig tucatnyi helyen felépültek ezek a csarnokok, ahol már mindenhol boldogan használják azokat.
Ide megint az Üvegtigris klasszikus idézete illik. „Itt mindenki h…e? Itt mindenki!”
Mindegy, már csak egy év van hátra ezekből az anomáliákból és elkezdhetünk valami sokkal emberibbet és sokkal jobbat építeni!