AZ ELLENÁLLÓ MATKOVICH EGY-EGY VÁDASKODÁS ÉS SIRÁM KÖZÖTT PARTNERSÉGET KÖVETEL

A január 25-én tartott képviselő-testületi ülésen szóba került többek között az is, vajon mennyiben indokolt minden beruházásnál (nem kis közpénzért) kitacepaózni a helyszíneken, hogy az adott (amúgy kötelező feladatnak tekinthető) munka elvégeztetése a városvezetőknek és az adott körzet szivárványos képviselőjének, képviselőinek köszönhető.

Dr. Manninger Péter képviselő szóvá tette, hogy a lassan minden ágvágásra, minden négyzetméternyi szemétszedésre, a legkisebb kátyú betömésére is kiterjedő hirdetőtáblás önfényezés visszatetsző gyakorlat, országos összehasonlításban is párját ritkítja, ráadásul olyan közpénzköltés, amit bizony meg lehetne spórolni, az erre herdált összegeket sokkal fontosabb célokra kellene fordítani.

Mivel szinte a nulla felé konvergál a mostani városvezetés ténylegesen lényeges teljesítménye, így nem csoda, hogy szinte minden gereblyézést is hirdetőtáblákra írnak – közpénzen. Ráadásul több ilyen feladatelvégzésről hamar kiderült, hogy kontár munka.

Még egy népkábító fondorlat ebben a történetben, hogy az ellenzéki oldal képviselői közül soha senkinek a neve nem került még fel ilyen táblára, noha és amennyiben már nem sajnálja rájuk a pénzt az amúgy állítólag kivéreztetett helyhatóság, akkor rendre mindegyik döntéshozót fel kellene sorolni.

Ezen a ponton a polgármester-asszony durcásan kikérte magának, amit akart, sőt mi több, egyenesen megpróbált épkézláb választ adni, de csak annyi telt tőle, hogy partneri hozzáállást követeljen a nem a saját csapatába tartozó képviselőktől.

Erre Pető Tibor emlékeztette az önnön szavai szerint ösztönből irányító városvezetőt, hogy megválasztásakor épp ő ígért partnerséget mindenkinek, ám a jelek szerint ezt azóta elfelejtette, hiszen egyre csak vádaskodik és siránkozik a kormánnyal, a város országgyűlési képviselőjével, az előző városvezetéssel és a mostani helyi ellenzékkel szemben.

A magunk részéről a polgármesternek az ellenzék partnerségét követelő magyarázkodása kapcsán a legutóbbi idők három kiemelkedően fontos ügyére fókuszálva emlékeztetünk:
egyáltalán nem Matkovich Ilona érdeme például az, hogy az év elejétől újra kinyithatott a deákvári kisposta, vagy hogy plusz támogatás érkezett az uszoda működtetésére, vagy hogy tovább javult a város tömegközlekedési infrastruktúrája. Ebben bízvást jóval nagyobb szerepe van nála a helyi ellenzéknek, a térség képviselőjével együtt. Hiszen őnagysága maga folyamatosan dafke üzemmódban, inproduktívan politizál, csakis a saját ellenálló imázsát szem előtt tartva, akár a város érdekei ellenére is.

És itt ez a lényeg: AKÁR A VÁROS ÉRDEKEI ELLENÉRE IS!