A Fehérek temploma szentélyében (a bejárattól tekintve a bal oldalon) egy frissen restaurált, értékes festményt tekinthetnek meg a hívek, látogatók.
A súlyosan szennyezett festmény a templom karzatán, a főoltár mögött került elő még 2021-ben. Szakszerű restaurálását Privári-Mürschberger Zsuzsanna végezte. A költségeket a Bartos Ferenc volt polgármester vezette Migazzi Alapítvány állta, amiért a plébánia ezúton is kifejezi köszönetét.
A templom festészeti díszítésével kapcsolatos hír az is, hogy a június közepi napokban a cél támogatására szervezett könyvvásáron több mint 70 ezer forint adomány gyűlt össze a Ferreri Szent Vince-oltárkép restaurálására, időközben már le is vették a falról a nagy méretű táblaképet, hogy majd letisztítva, még szebbé téve kerülhessen vissza a helyére.
***
Ferreri Szent Vince 1359 – 1419
A nagy nyugati egyházszakadás idején volt kemény szavú bűnbánathirdető prédikátora fél Európának. Nemesi családból származott. 1357-ben született a spanyolországi Valenciában. Kora ifjúságától kezdve szívesen tanult. 17 éves korában Szent Domonkos rendjébe lépett, hogy itt az igaz hit harcosa legyen. Eleinte tanított, majd egyre inkább az egyház ügyei, végül a prédikálás fele fordult. Sokáig az avignoni ellenpápa híve volt, kinek érdekében VI. Orbán pápává választását De moderno ecclesiae schismate című értekezésében érvénytelennek mondta.
Pappá szentelése után együtt dolgozott Luna Péter bíborossal Avignonban, aki XIII. Benedek néven történő ellenpápává választását követően Vincét káplánjának és gyóntatójának nevezte ki. 1395-től volt főpenitenciárius (bíborosok elnöke). Magára önmegtartóztatást és aszkézist vállalt és kinevezése után is megtartotta szigorú böjtjeit: vasárnap kivételével minden nap csak egyszer étkezett és minden neki felkínált egyházi méltóságot visszautasított.
1398-ban súlyosan megbetegedett. Ekkor megjelent neki Jézus, Szent Domonkos és Szent Ferenc társaságában, kiknek hatására 1399-től teljesen a vándorprédikálás szolgálatának szentelte magát, miután csodás felgyógyulásban részesült.
Első prédikációs útja Marseille-en keresztül, a Riviéra mentén Lombardiába vezetett. Bejárta egész Nyugat-Európát. Nagy hatással volt az emberekre. Kiválóan és tudatosan szervezte meg kísérői (számos hálás híve, miséző és gyóntató papok, kántorok és kórus) segítségével szónoklatait, amikre rövid időn belül több ezren látogattak el.
Toulouse-ban például miatta szünetelt három héten át az egyetemen az előadás és minden más prédikáció. Fő témája az Antikrisztus és a világvége eljövetele volt. Bár áthatotta az istenfélelem, egész életével azt vallotta, hogy a félelemnek a szeretetben kell föloldódnia.