A város lakossága 1868-ban emlékművet emelt egy mesterséges halmon a szabadságharc két váci csatájában elesett honvédek tiszteletére. A kiegyezést követően ez volt az első honvédemlékmű az országban. A vasgúla tetején ágyúgolyó látható, oldalán a város egykori országgyűlési képviselőjének, Degré Alajosnak a verse olvasható. Március 15-én a város polgárai immár 153 esztendeje ennél az emlékműnél róják le tiszteletüket a forradalom és szabadságharc hősei előtt. Mi ezúttal az Arcanum Digitális Tudománytárban néztünk széjjel, hogy mikor, miképpen emlékeztünk meg mi váciak a dicsőséges napokról.
153 éve
Korabeli beszámoló az avatásról
Pesti Napló, 1868. július 22.
A váczi honvédemlék ünnepélyes leleplezésének részleteiből utólagosan közöljük Kovács kanonok szép imáját. Ez igy hangzik:
„Nemzeteknek ura, Istene! ki keblünkbe oltottad a honszerelmet és egykor szent Fiadat könnyezni láttad hazájának sorsa felett, — bocsásd le mennyei áldásodat ezen emlékünkre, melyet dicsőségedre és azoknak emeltünk, kik szabadságharczunkban e tért honfivérükkel áztatták.
Mennyei hadúr! ki a jog és igazságot harcz és háborúval is intézed: áldd meg a síkon elvérzett honvédőinknek kegyelt porait!
Nagyhatalmú Isten! ki a nemzetek sorsát intézed: áldd meg országunkat, vezéreljed jóra koronás királyunkat, támogasd legbölcsebb tanácsaiddal nemzeti kormányunkat és vigasztald meg még testben élő vitéz honvédőinket! Bocsásd le áldásos harmatodat, hogy magyarjaid a megelégedés és boldogság javait élvezhessék.”
Magának a szobornak leírásához megemlítjük még, hogy mind négy oldalán a nemzeti czimer látható, tetején pedig gránátgolyó emelkedik. Talapzatának oldalain arany betűkből a következő feliratok vannak vésve:
- A keleti oldalon: „Vándor megállj; tekints szét e mezőn, Honvédeink itt közétek a jogért, Itt nyugszanak, kik vért és életet Áldoztak a honért!”
- A délin: „Ha a szabadság napját élvezed, Áldd érte istent s e szent hamvakat: Honvédeink véréből nőtt a fa, Mely vész s viharban enyhe nyugtot ad!”
- Az éjszakin: „Ha a zsarnok lába nyomja e hazát, Ne csüggedj el; hisz ők csak nyugszanak; Széttörni békét szolga-lánczokat Felkelnek újra ők, a — hős fiak!”
- A nyugatin: „MDCCCXLIX. Április X. Julius XV. s XVII.”
Elismerésre méltó tény, hogy a hazafiui váczi káptalan ez ünnepély emlékére alapítványt tett a czélból, hogy az elesett hősök emlékére a „Hét kápolnánál” évenkint engesztelő szent mise mondassék.
46 éve
A tekintélyes évfordulóra készülő város most büszkén tekint vissza
Dunakanyar tájékoztató, 1975/11. szám (Váci jubileumi)
(…) öregek és fiatalok az elesett honvédek emlékére mégis a Hétkápolnában gyászistentiszteletet tartanak, s onnan vonulnak át a szomszédos temetőben nyugvó honvédek sírjához virágaikkal.
Amikor kissé derengett a szabadság, s országgyűlést hívnak egybe, a váciak szinte egyhangúan a turini remetét választják meg követül. Kossuth meleg sorokban köszöni meg a bizalmat, de a fennálló körülmények miatt nem fogadhatja el azt. Egy terjedelmes kísérő levélben fejti ki politikai aggodalmait a készülő kiegyezésről. Ez a váci levél így országos jelentőségű proklamáció. Másik érdeme még Vác hálás közönségének, hogy itt állítottak először honvédemléket az országban. Országos gyűjtés indul.
Az első 100 forintot Kossuth küldi Itáliából. A kísérő levélben ismét nagy elismeréssel emlékezik meg a váci csaták dicső hőseiről.
1868. július 19-én avatják fel az emlékoszlopot az országút mellett egy mesterségesen összehordott emelkedésen, ahol állítólag az áprilisi ütközetben egy osztrák ágyú elakadt. A nemzet akkori nagy poétáját, Arany Jánost kérték fel az emlékoszlopra vésendő verssorok megírására. A borongós hangulatú költő azonban elhárítja magától. A felavató ünnepségen Klapka György is jelen volt.
A tekintélyes évfordulóra készülő város most büszkén tekint vissza, hosszú múltja hősi napjaira és szeretettel emlékezik meg ezekről.
35 éve
Első volt az országban – Vándor, megállj!
Vasárnapi Hírek, 1986. március 9.
Az 1868. július 19-i avatóünnepély napján pattogó indulók hangjaira többezres tömeg vonult a városból a honvédemlékműhöz. Pestről is sok vendég érkezett: Klapka, Horváth, Gorove, Ascherman, Gelics, Sréter, Földváry és mások nevét említi a korabeli krónikás. A pesti Nemzeti Dalárda elénekelte a Szózatot, Degré Alajos honvéd kapitány mondott ünnepi beszédet, majd ágyúk lövése és éljenzés közben lehullott a lepel. Vác lakossága azóta is minden év március idusán — az idén immár száztizennyolcadszor — kegyelettel vonul az emlékműhöz.
Papp Rezső
31 éve
A hadak útján
Vasárnapi Hírek, 1990. április 8.
Egy tizedalja kék csákós, zöld mentés Sándor-huszár tisztelgett szombaton délelőtt a gödöllői temetőben. Megkoszorúzták az 1899-ben emelt, az isaszegi csatában megsebesült és Gödöllőn elvérzett honvédek tömegsírjának emlékművét. (…)
A „hadak útját” követve a koszorúzás után a Történelmi Lovas Egyesület huszártizede megkezdte menetét Vác irányába. Ma délután három órára érnek a váci székesegyház elé. A helyi Madách-kör és az egri helyőrség zenekarának közreműködésével a hétkápolnai honvéd emlékműnél fél négykor szintén koszorúzni fognak.
V. P. G.
24 éve
VÁC, március 15-i ünnepségek
Magyar Nemzet, 1997. március 14.
Március 15. tér – Városháza: Látványos toborzó, közreműködik a Városi Fúvószenekar, a Váczi Huszárbandérium, a „4-es Honvédek”, ünnepi köszöntőt mond: Lábai László polgármester (szo. du. 3); ünnepi műsor a Honvéd Emlékműnél, a Fiesta Színház közreműködésével, majd koszorúzás (szo. 4).
23 éve
Huszárroham a váci csata évfordulóján
Népszabadság – Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. április 7.
A Vác Városi Fúvószenekar toborzójával kezdődik április 8-án a győztes váci csata 149. évfordulóján rendezendő ünnepség, majd délután hat órakor a város polgármestere, Lábai László mond köszöntőt a patinás városháza erkélyéről. Ezt követően indul a menet a csata helyszínére, a Gombás-patak hídjához, ahol a Tavaszi Hadjárat Huszárainak csoportja és a Váci Huszárbandérium csatajelenetet mutat be, felelevenítve a szabadságharc jelentős eseményét.
A résztvevők, a többéves hagyományt követve, fáklyákkal vonulnak a Honvéd emlékműhöz, itt az ünnepséget szervező Madách-kör elnöke, Katona Tamás mond emlékbeszédet.
19 éve
„A névtelen félistenek”
Hetedhéthatár, 2002. augusztus 30.
Ezzel az elnevezéssel Kossuth 1852. november 12-én Birminghamben tartott angol nyelven mondott beszédében így dicsőítette a magyar honvédeket: „ …mentek az ágyúütegek halált és pusztítást szóró kereszttüzén keresztül a győzelemre, s aki elesett, e kiáltással búcsúzott: Éljen a haza! Ekként küzdöttek a hazáért, a szabadságért, és ezrenként ekképp haltak meg a mi névtelen félisteneink”.
E szállóige „névtelen hősök” változata magától Kossuthtól származik. A váci honvédemléknek 1868. július 19-én történt leleplezése alkalmából írta levelében először Degré Alajosnak a „névtelen hősök” megnevezést. E címet viseli Erkel Ferenc 1880-ban Budapesten színre került operája, melynek szövegét Tóth Ede írta.
15 éve
Ördöglovasok
Magyar Demokrata, 2006. május 18.
A magyarság ellenségei kárörvendő mosollyal hangoztatják, hogy az ország Hunyadi Mátyás uralkodása óta nem nyert háborút. Márpedig ezzel a fáradtsággal azt is felhozhatnák, hogy a világ legnagyobb hatalma, az USA a második világháború óta egyetlen háborúját sem fejezte be sikerrel. Ott mégsem ezt dörgölik állandóan a lakosság orra alá. Ennek az áldatlan állapotnak a Magyar Hagyományőr Világszövetség véget kíván vetni.
A hagyományőrző világszövetség tevékenysége a nemzettudat erősítése mellett mára az egyik legvonzóbb idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát.
– A történet 1983-ban kezdődött, amikor egy kis csapat arra vállalkozott, hogy az egykori, úgymond kalandozó magyarok hadiösvényein lovas túrát indít több országon keresztül Nyugat-Európába. Ám hiába vettük fel a kapcsolatot négyszáz polgármesterrel, szerveztük meg a műsorokat 1984-re, majd 1985-re, a beígért hazai támogatások elmaradása miatt az elképzelés kútba esett. Ekkor megalakítottuk a Történelmi Lovas Egyesületet, amellyel részt vettünk az 1849-es váci honvéd-emlékműnél tartott koszorúzási ünnepségen – emlékezik a kezdetekre Fülöp Tibor Zoltán, az egyesület egyik alapítója.
- A következő lépést 1989-ben az 1849-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjárata helyszíneinek végiglovaglása jelentette kilenc lóval Jászberénytől Vácig. Az egykori hadjárat jelentősége az volt, hogy a Görgey Artúr tábornok irányításával Aulich Alajos, Klapka György és Damjanich János tábornokok vezette négy hadtest az április 4-ei tápióbicskei győzelemtől kezdve Buda május 21-ei visszafoglalásáig lényegében nem vesztett ütközetet, és ezzel csaknem egész Magyarország területéről kiűzte az osztrák császári csapatokat. (…)
Szakács Gábor
Kiemelt kép: Ördöglovasok című cikk fotója a Magyar Demokrata, 2006. május 18-i száma