Összesen százötven madárodút kaptak a Zöld Dunakanyar Program részeként váci és környékbeli óvodák. Az ötletgazda egy fiatal természetvédelmi mérnök hallgató, az ő segítségével, az Ipoly Erdő Zrt. által felajánlott fadeszkákból készültek el az új madárotthonok. Az átadóra a Cházár András Többcélú Közoktatási Intézmény óvodájának udvarán került sor.
Farkas Andrea, a Cházár András EGYMI óvodai intézményegység vezetője köszöntötte a vendégeket. Hangsúlyozta, hogy a kis ovisoknak milyen nagy öröm lesz, ha meglátják ezeket a madárodúkat.
Az óvoda programjának egyik kiemelkedő része a környezeti nevelés, az állatvédelem, a természet megfigyelése, a madárvédelem.
A madáretetés látványban és élményben is az egyik legkiemelkedőbb nevelőeszköz – köszönte meg az óvoda vezetője a felajánlást.
Az odúk csütörtöki váci átadásán Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a természet- és környezetvédelem területén nem lehet elég korán elkezdeni a szemléletformálást. Az óvodások az odúknak köszönhetően megtapasztalhatják, milyen sokat tehetünk természeti környezetünk gazdagságáért.
A madárodú kihelyezésének ünnepélyes megnyitóján tisztelettel köszöntöm az ötletgazdákat, pedagógusokat, óvodásokat, a madár világunkat védő program minden résztvevőit. Külön köszönet az intézménynek, hogy vállalják a plusz munkát, hiszen mennyivel kényelmesebb a teremben játszani a gyerekekkel, és nem vállalni azokat a plusz feladatokat, mely ezzel a munkával együtt jár. Én személy szerint ezért nagyon hálás vagyok, hiszen észrevétlenül tanítják meg a környezetünk titkaira, kincseinek megismerésére, olyan ismereteket adnak át számukra, amely egész életüket elkíséri, és bizton állíthatom, hogy jobb emberekké válnak.
Megfigyelni a madarakat, hogyan élnek, hogyan költöznek be az odúba, hogyan költenek, hogyan lesz a tojásból új nemzedék, és hogy mit eszik, hogyan tisztálkodnak, hogyan repülnek ki, fantasztikus plusz tudás, amit játszva sajátíthatnak el
– emelte ki e projekt jelentőségét az agrárminiszter.
A természet szeretetének elsajátítását nem lehet elég korán kezdeni, a természetvédelem alapvető eszköze az érdeklődés felkeltése, a madarak szépségükkel, színpompás tollruhájukkal elkápráztatják a szemlélőket. Nem beszélve arról, hogy mennyi hasznot hajtanak a gyümölcsösökben, lombhullató erdeinkben. Egy-egy széncinege pár 15–20 ezer hernyót zsákmányol a fészekalj felneveléséhez.
Az óvodások számára ez meghatározó élmény, hogy az általuk kihelyezett fészekodúknak köszönhetően hangosak lesznek a madárcsiviteléstől az óvoda kertek, őszinte rácsodálkozással szemlélhetik a madarak mindennapjait. Meg is tapasztalhatják azt is, hogy a természeti környezetünk mily gazdag. A természeti értékek megismerésének óriási szerepe van abban, hogy egészséges szemléletű gyermekek, értelmileg és érzelmileg gazdag nemzedék nőjön fel.
A természetszeretetre, az élővilág megőrzésére, a természet védelemre, a biológiai sokféleség megőrzésére nevelő kezdeményezésben 31 település ötvenkét óvodája vesz részt, összesen 150 madárodút helyezünk ki mintegy félszáz óvodába. Az Ipolyerdő ZRT. faanyaggal, deszkákkal, a Magyar Madártani Egyesület szaktanácsadással, videóban megosztott útmutatással segített az ötletgazdának, Szabó Csabának. Odúlakó madaraink döntő többsége a telet is nálunk tölti, segíthetünk a madaraknak átvészelni az ínséges, táplálékszegény téli időszakot, így fel tudják nevelni az utódaikat.
Egy madárodú felhelyezése a fára igazi kalandot, élményszerű tanulást jelent az óvodásoknak. Kilépést a virtuális, számítógépek nyújtotta világból, találkozást jelent az élő természettel, ami a pandémia idején különösen fontos a gyerekek, a családok számára. Igazi, valóságos kaland a való világban.
Célunk, hogy a felnövő, új generáció környezettudatos legyen, érzékeny legyen az őt körülvevő teremtett világ szépségeire, legyen neki kötelessége, feladata, hogy ezt óvja, védje, mert az ő két keze által is lesz ez a világ a mi otthonunk – zárta gondolatait Nagy István agrárminiszter.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője elsőként felelevenítette saját gyermekkora és családja életre szóló, madarakhoz kapcsolódó élményeit.
Megemlítette, hogy 31 település, 52 óvoda kertjébe kerülnek ezek a madárodúk.
Azok az óvodások, akik megismerik a madarak életét, egy folyamat kezdetén vannak, hiszen majd a könyvek választásánál is nagy jelentősége lesz, hogy mit olvas, merre tereljük az érdeklődését. Mire iskolás lesz, tudása, ismerete, de legfőképp kíváncsisága alakul ki a természet irányába.
Rétvári Bence kiemelte még azt is, hogy a köznevelésben igyekszik a tárca minden területen a környezettudatos nevelésre, a természet védelme előtérbe került a nemzeti tantervben, pl. a klímaváltozás okozta nehézségek feltárása minden gyermek számára fontossá vált.
Nagyon sok olyan programunk van, mely a 45 perces órákon kívül igyekszik a környezetvédelmet az iskolában meghonosítani, egyik ilyen az ökoiskola program – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Ma már Magyarországon több mint 1000 ökoiskola van, amelyek az egész működésüket úgy szervezik, hogy a gyerekek minél inkább természetvédő szemlélettel éljék a hétköznapjaikat az iskolán belül és kívül is.
A „fenntarthatóság témahetét” minden áprilisban megszervezzük, pontosan az erdő a témája az ideinek, hogy jobban megismerjék az erdő csodálatos élővilágát. Két saját indítású programunk is van, a Csodaszarvas program és az Erzsébet program, melyek erre fókuszálnak. Azt se felejtsük el, hogy minden újszülött után tíz új fát is ültetünk, így gyarapszik lélekszámban és élő fákban is az ország. Azért történik mindez, hogy mire felnőnek, számukra is élhető világ legyen – fejezte be derűlátóan Rétvári Bence.
Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a kezdeményezés amellett, hogy környezettudatosságra nevel, arra is példát ad, hogy mindenkinek módja és lehetősége van tenni a természetért, akár egy madárodúval is.
Nagyon szívesen csatlakoztunk Szabó Csaba kezdeményezéséhez, hogy mi is támogassuk ezt a példaadó programot
– emelte ki a vezérigazgató. Egy elemét emelném ki ennek a nagyszerű kezdeményezésnek: mindenkinek módja és lehetősége van tenni a természetért. Egy ilyen aprónak tűnő madárodú kihelyezésével az énekesmadaraink életkörülményein nagyságrendben javíthatunk, s amikor a kis óvodások közelről bele láthatnak egy madárcsalád életébe, akkor a tenni akarást megtanulják. Az ökoegyensúly fenntartásában ezeknek az apró jószágoknak ugyanolyan fontos szerepük van, mint a nagyobb állatoknak vagy erdőségeknek.
Az utóbbi tíz évben nagyon sok létesítményt hoztunk létre, sok programot indítottunk. Kiemelném a közelben a Katalinpusztai Látogatóközpontot, amelyet évente ötvenezren látogatnak. Programjaink közül is fontosak a táborozások, az erdei vándortábor program nagyon népszerű a Börzsönyben is. A minden újszülöttnek ültessünk tíz fát programhoz mi is csatlakoztunk, Pest megyében negyven hektár erdő létesült idén. A település fásítási program is jól halad. Azért csatlakoztunk nagyon szívesen ehhez a kezdeményezéshez, mert az összes óvoda, ahova ezeket az odúkat kihelyezik, a működési területünkön van. Reméljük, hogy Szabó Csaba lelkesedéséhez más is csatlakozik, és követői is lesznek – fejezte ki bizakodását Kiss László.
Szabó Csaba, a projekt ötletgazdája, természetvédelmi mérnök hallgató zárta a felszólalók sorát, aki elmondta az egybegyűlteknek az ötlettől a megvalósulásig vezető utat.
Vác mindig is a rossz levegőjű települések közé tartozott – hangsúlyozta a fiatal szakember. Bár a helyzet sokat javult, de még mindig van hová fejlődni. Egyetemi tanulmányaim megkezdése óta érdekel, hogyan lehetne a városban egy széleskörű természetvédelmi kezdeményezést elindítani.
Elhatároztam, hogy létre hozok egy civil hálót, amelyben egyre többen dolgozunk a Zöld Dunakanyar Program megvalósításán. Ez a mai esemény az első komolyabb mérföldköve ennek a programnak.
Először a kistestvéremmel néhány odút készítettünk el, majd Murcsik Máté szaktársammal közösen 20 darabot. A terv már akkor is az volt, hogy ezeket az odúkat óvodáknak ajándékozzuk majd, de az igazi áttörést az hozta meg, hogy találkozhattam Kiss Lászlóval, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatójával és megoszthattam vele a terveimet. Ő nyitott és segítőkész volt, így az erdőgazdaság közreműködésével 80 db 2 m-es fenyődeszkát kaptam, melyekből 130 db madárodút készítettünk el Mátéval és önkéntesekkel együtt. Így lett összesen 150 db kész madárodúnk. A munka elkezdése előtt konzultáltam Orbán Zoltánnal a Magyar Madártani Egyesület szóvivőjével, aki szakmai tanácsokkal látott el minket. Ezek alapján készítettünk A, B, C és D típusú odúkat. Mindegyik odútípus más madár költésére alkalmas.
A továbbiakban is szeretnénk hasonló természetvédelmi és környezetnevelési szempontból fontos akciókat szervezni, amelyekben szívesen vesszük az Ipoly Erdő Zrt támogatását. A Zöld Dunakanyar program részeként 2021 őszére úgynevezett „rovarhotelekkel” fogjuk bővíteni a madárodú programot, és belekezdünk egy természetvédelemmel kapcsolatos videósorozatba is.
Programunkba bevonjuk a térség önkormányzatait, hogy közösen tudjunk dolgozni a Dunakanyar levegőjének, vizeinek, és környezetének tisztaságáért
– hívta fel a figyelmet további környezetvédelmi projektekre Szabó Csaba.
Az átadó utolsó epizódjaként az agrárminiszter úr akasztotta fel az óvoda udvarán álló fára az első madárodút, majd a Lukács és Tamás Autószalonnak köszönhetően a kismadarak eljövendő lakhelyei elindultak a térség óvodái felé.