Az alábbiakban közöljük Molnár J. Péter Váci Mértékben megjelent írását a Matkovich Ilonát körülvevő és a városháza-közeli sajtójában tevékenykedő trollhadseregről. Az ő arctalan, közéleti kútmérgező megnyilvánulásaik érintettje lapunk, valamint minden jobboldali megszólaló. Az írás városunk egyik legsötétebb szellemi bugyrára hívja fel a figyelmet, ahol nincsenek érvek, ahol már csak a féktelen, parttalan, destruktív indulatok vannak.
Életem egyik legnehezebb olvasmányélménye volt Eszterházy Péter Termelési-regénye. Átküzdöttem magam rajta, és noha elismerem színvonalát, nem került a kedvenceim közé. Ha a könyv maga nem is tartozik az olvasmányos olvasmányok közé, mégis széles körben szállóigévé vált egyik mondata, miszerint „egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk egy bizonyos szint alá.” Habár a közbeszédbe így került bele, talán idézzük pontosan, mert az eredeti változat jobban alátámasztja jelen cikk tételeit. A mondat pontosan így szerepel a szövegben:
„Ha én főnök lennék, bizonyos szint fölött nem süllyednék bizonyos szint alá.”
Össztűz egy fiatal politikusra. Váci, névhez nem köthető közösségi oldalakon trágár módon támadják Szabó Csabát, A Fidelitas helyi elnökét.
De miért is e felütés?
Azért, mert aggasztó jelenségekre figyelhet fel az olvasó a honi közéletben, amelyek alól Vác sem kivétel. Egyre másra jelennek meg a mára fő véleményformálóvá vált közösségi médiában a szerzőmegjelölés és impresszum nélküli online „lapok”, és „tartalmaik” a színvonaltalan és bárdolatlan stílusú „írások”, amelyeknek egyetlen lényegi eleme a romboló szándék. Ezen bejegyzések mindegyike hasonló kaptafára készült:
fegyverük a gúny, mások munkájának becsmérlése, a végletekig lecsupaszított, egy meg egy mondatfűzés, és az arctalan klón profilokkal való trollkodó trágárkommentelés.
Félreértés ne essék, ez nem (csak) váci jelenség.
Medvácz Lajos, Balassagyarmat egykori első embere, aki három polgármesteri ciklus után 2019-ben vonult nyugdíjba, a következőket nyilatkozta a 2021. január 8-ai kiadású Gyarmati Híreknek:
„az egy évvel ezelőtt felállt önkormányzat ellenzéke Balassagyarmaton soha nem tapasztalt indulatokat, rosszindulatot szabadított el. A gyarmati ellenzék olyan politikát hozott be, követve az országos példát, ami a rendszerváltás óta egyetlen ellenzéki erőre sem volt jellemző Gyarmaton. Építeni kellene, és nem rombolni.”
Ez a mentalitás jellemzi a Balassagyarmaton ellenzékben, Vácon a városvezetésben politizáló „félhomály koalíciót”. De hogy ne csak az újságíró beszéljen: a VáciVilág január 10-i keltezéssel közölte egy baloldali érzelmű olvasójának levelét, amely egyik laptársunk szóhasználatát kritizálja. Laptársunk ugyanis többször alkalmazta a mostani váci városvezetésre a „baloldali” jelzőt. Nos, Szabó Andrásnak, „egy váci balosnak” a következő véleménye van erről:
„többször szerepel a »bal oldali városvezetés«, »baloldali képviselő« szóhasználat Matkovich Ilona, Kiss Zsolt, Ferjancsics László és a többiek esetében. Közülük egyik sem nevezhető »baloldalinak«. Mint ahogy az összefogásukat szivárványossá tevő három JOBBIK neve alatt bekerült személy sem, hiszen ők is inkább »pénzpártinak«, semmint városépítő politikusoknak nevezhetőek. Egyértelmű, hogy összefogásukat nem a város építésének közös célja, hanem a személyes érdekeik, ambícióik összeegyeztetni tudása hozta létre. Ők is inkább »pénzoldalinak« lennének nevezhetőek.”
Jól kitapintható szándék bontakozik ki Magyarországon (is). Az elkeseredett, elvek és közös gondolatok nélküli, megnevezhetetlen politikai formáció, amely
most Gyurcsány Ferenc és vagy felesége vezetésével összeállni látszik, a rombolás politikáját készíti elő, amelynek mozgatórúgói a hatalom és a pénz.
Ehhez pedig asszisztál egykori újságíró kollégánk, a nyilatkozataiban egyre fáradtabbnak és elgyötörtebbnek látszó Matkovich Ilona.
Polgármester Asszony, ha én főnök lennék, netán polgármester, ráadásul olyan intelligens és művelt, mint Ön,
bizony nem engedném, hogy legközelebbi munkatársaim lesüllyedjenek egy bizonyos szint alá. Mert az sajnos Önt is lefelé húzza.
MJP.
Kiemelt képünk: az egyik városháza-védő, váci trolloldal „humora”, példája a politikai párbeszéd végletekig való lealacsonyodására.