A jelenlegi váci városházi kommunikáció kapcsán gyakran felmerülnek „a hazugság”, a „csúsztatás” vagy az „igazság elferdítése” kifejezések. Lapunknak sajnos sosem kellett nagyítóval keresnie ezeket, Matkovich Ilona szinte naponta tálcán kínál belőlük jó néhányat. Oly nemes és nagyszerű kezdeményezésekre is ezek árnya vetül, amikor a polgármester híradásait olvassuk, mint a Váci Civitas Szimfonikus Zenekar csodálatos szabadtéri karatén koncertjei. (Videós beszámolónk a nagymarosi koncertről.)
Az nem elfogadható, de talán politikailag valamelyest érthető, hogy a jelenlegi önkormányzat a lehető legtöbb kérdésben oppozícióba helyezi magát a kormányzattal, de kérdezzük,
minek olyan nyilvánvaló tényeket letagadni, olyan állami támogatásokról nem szólni, amelyek a váci polgároknak örömet okoznak ezekben a sanyarú napokban?
Ha csak a Wikipedia hazugságról szóló szócikkére is vetünk egy pillantást, már az is kimondja az általános etikai elvet: „A hazugság mellett huzamosabb ideig nem tudna fennmaradni az olyan emberi közösség, amelynek tagjai legalább a mindennapi élet alaphelyzeteiben nem bíznak az egymással folytatott kommunikáció hitelességében.”
Nem olvashatjuk Matkovich Ilona szokásos beszámolóinak egyikében sem, a 2020. május 5-én közzétett nyilatkozatában az EMMI nevét: „Sándor Bence karnagy vezetésével a Váci Civitas Szimfonikus Zenekar néhány tagja három karantén koncertet adott a váci lakótelepeken. A nagy sikerre való tekintettel, folytatódni fog a „karantén koncert sorozat”. Sokan hallgatták, nagyon szerették. Ki vagyunk éhezve a kultúrára, a szépségre.”
És bizony nem olvashatjuk a Facebook bejegyzésében sem! Ahol a zenekar posztját osztotta meg, abban még természetesen benne volt a támogató neve, de amikor már maga hívta fel a koncertekre a figyelmet, abból már „kifelejtette” a mecénás nevét. Érdemes egy pillantást vetni még az idézett Wikipedia szócikk másik gondolatára: „Hazugság az igazság elhallgatása, elferdítése, illetve a valótlanság állítása megtévesztés céljából.
A szándékosság fontos tényező, így megkülönböztethető a tévedéstől.”
Az embernek önkéntelenül is a Titanic muzsikusai jutnak az eszébe, akik az utolsó percekig a helyükön maradtak, amikor már a kapitány, a hajómérnök, a tisztek, a matrózok és az utasok is mind elvesztették a lélekjelenlétüket. Egyedül a zenekar maradt talpon. Az elkerülhetetlen vég előtt az utolsóként állítólag egy fohász hangzott el. A vonósnégyes prímása miután e himnusz végére értek ezt mondta társainak: „Uraim, megtiszteltetés volt önökkel muzsikálni.” James Cameron híres filmjében megelevenedik újra e jelenet:
A váci és a dunakanyarbeli karanténkoncertek igenis valami XXI. századi Titanic-élményt feledtető előadások voltak, amelyekre – a művészeti vezetőt és a zenekar muzsikusait ismerve – sor került volna EMMI-támogatás nélkül is, de ennek elhallgatása több, mint szűkkeblűség az emberszeretetére oly büszke városvezetőtől.
Nézzék meg Szabó Csaba „felemelő” videóját e váci koncertekről:
"Karanténkoncertek" Vácon
Közzétette: Vác Civitas Szimfonikus Zenekar – 2020. május 8., péntek