A Váci Kolping Család április 10-én 18 órától a Kolping Házban beszélgetésre látja vendégül Dr. Csókay András idegsebészt, az előadás ingyenes, de a szervezők kérik az érdeklődőket, hogy regisztráljanak a kolpingvaci@gmail.com címen.
Csókay András az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumában érettségizett 1974-ben. 1975-től 1980-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán tanult, majd ott szerzett diplomát 1980-ban. Pályáját mérnökként kezdte, majd három év múltával pályát módosított, és 1983 és 1989 között a Semmelweis Orvosi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1989-ben orvosi diplomát szerzett, majd 1994-ben idegsebész szakvizsgát tett.
1989-től, mint szakorvosjelölt az Országos Idegsebészeti Intézet munkatársa lett Budapesten, majd 1993-tól az Országos Baleseti Intézetben dolgozott. 2003 és 2007 között Szombathelyen élt és a Markusovszky kórház idegsebészeti osztályát vezette. 2007-ben visszaköltözött Budapestre, egyetemi oktató lett alma materében, a Semmelweis Orvosi Egyetemen. Párhuzamosan, 2009-ig, a Szent János kórház idegsebészeti osztályát irányította, majd 2010-től a Miskolc Megyei kórház idegsebészetének vezetője lett és ott folytatta gyógyító tevékenységét. Ettől kezdve folyamatosan ingázott Miskolc és Budapest között, mert felesége és gyermekei a fővárosban maradtak.
Három év múlva újra visszaköltözött Budapestre, és 2013. augusztus elsejétől a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ idegsebészeti osztályának vezető főorvosa lett. Ide magával hozta az általa kifejlesztett két innovációs műtéti technikát is, nevezetesen az agyi érvarrást és az új tumorkezelési technikát. Kezdetben a súlyos koponya és gerincsérültek gyógyítására specializálódott, megkülönböztetett figyelemmel a gyermek koponyasérültekre. Ennek kapcsán lett szereplőjévé Hadas Krisztina „Gyerekkórház” és „Igazi vészhelyzet” című dokumentumfilm-sorozatainak, melyekben először esett szó az általa kifejlesztett innovációkról a súlyos koponyasérültek sebészi kezelésében, mely később PhD dolgozata témája is lett.
2003 óta az agyi mikrosebészetben végzett gyakorlati tudományos kutatásokat. Mottója, hogy ne az élőkön gyakoroljanak az orvosok, ezért minden nap egy órát a boncteremben, friss elhunytakon gyakorolt. Idegsebészeti újításai a kontemplatív megközelítés alkalmazásával váltak lehetővé. Ezek az innovációk később a nemzetközi orvostudományi világban is széles körben elismerést nyertek, sokan alkalmazták őket, és olyan neurosebészeti problémák tekintetében vezettek előrelépéshez, amelyek korábban nem voltak leküzdhetők.
Az ekkor szerzett gyakorlati felfedezései lettek tudományos munkásságának alapjai, ezekre hagyatkozhatott a bangladesi sziámi ikerpár szétválasztásának 30 órás műtétje során.
Az ikerpár tagjainak, Rabejának és Rokejának a szétválasztására még 2017-ben kérték fel őket. 2019. augusztus elején Csókay vezette a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány több mint 30 fős, idegsebészekből, plasztikai sebészekből, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvosokból, illetve egészségügyi dolgozókból álló csapatát; és ő vezényelte le a fejüknél összenőve született bangladesi sziámi ikerpár végső szétválasztó műtétjét a dakkai katonai kórházban. 2021 márciusában az ikerpár véglegesen elhagyhatta a kórházat és azóta a szüleikkel élnek együtt.
A dakkai, sziámi ikerpárt szétválasztó műtét, melynek híre bejárta a világsajtót, rendre felvetette a kérdést, hogy mi a titka annak, hogy Csókayiék megoldást találtak egy addig megoldhatatlannak tartott orvosi kihívásra.
A kérdésre Csókay azt válaszolta, hogy hivatása mély, intellektuális elsajátítása mellett a spiritualitás előtérbe helyezése tette lehetővé számára a sikeres operációt. Megerősítette, hogy Jézus-imája során kapta az ötletet az agyi vénák elválasztásának új, lehetséges módjára. Később a nemzetközi orvosi szaklapokban való publikációiban is arra törekedett, hogy elfogadtassa hitvallását: „Istenhit nélkül nem sikerült volna szétválasztani a sziámi ikreket.”
Csókay 1998-ban tette ismertté az általa kifejlesztett éralagút-technikát, amely egy új módszer a súlyos traumás agyduzzadás kezelésére, egy új fejlesztés a koponya-térnyerési technikák műtéti megoldásaira. Az éralagút-technika lényege, hogy a koponyatető eltávolítása után az ereket egy alagúttal védik meg az elzáródástól. Új, mikrosebészeti pontosságot fokozó technika az agyi érvarrások pontosabbá tételére. Legfontosabb eredménye a napi friss kadaver gyakorlatok bevezetése az elmúlt 18 évben. Ezzel új gyakorlati sebészeti innovációk kifejlesztése, a műtéti pontosság és gyorsaságban való előrelépés.
