December 25-e, Karácsony napja Urunk születésének főünnepe a katolikus egyházban, a püspökváros belvárosi templomaiban ezen a napon az alábbiak szerint alakul a miserend.
Reggel hét óra: Fehérek templom, piarista templom; 8.00: Hétkápolna, 8.30: Fehérek temploma, 9.00: Piarista templom. 10.00: Barátok temploma, ünnepi püspöki szentmise Marton Zsolt megyéspüspök vezetésével, közreműködik a Váci Székesegyház Szent Cecília Kórusa, 11.00: Fehérek temploma, 11.30: Piarista templom, 16.30: Regőczi-kápolna, 18.00: Fehérek temploma.
Erdőkürtön Varga Lajos segédpüspök celebrálja a 11 órakor kezdődő ünnepi misét.
December 25-én Isten Fiának, Jézus Krisztusnak földi születését ünnepeljük. Az örömünnep tárgya a megtestesült Ige földi születése a Boldogságos Szűz Máriától Betlehemben. E születés az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak egy az emberek közül, hanem Ő az Atyától a Szentháromságban az idő kezdete előtt születő Fiú. A megváltó Jézus születése mindenki számára üdvösséget hoz, aki engedi, hogy lelkében a kegyelem által megszülethessék.Antiochus pogány kalendáriuma december 25. napját a Nap (Napisten) születésnapjának nevezi. Aurelianus császár (270–275) elrendelte, hogy december 25-én birodalma egész területén ünnepet tartsanak a „legyőzhetetlen Nap” (sol invictus) tiszteletére. I. Gyula pápa 350-ben december 25-ét nyilvánította Jézus születésének napjává. Az ünnep új tartalmának szimbolikus magyarázata szerint karácsony Jézusnak, a világ Világosságának születésnapja. A december 25-i ünnepről szóló első adatokkal tehát a IV. században találkozunk, valamint Rómában az V. század elején az állam is elismeri karácsony ünnepét.