A megemlékezők a Posta parkban, Melocco Miklós szobrászművész emlékművénél gyűltek össze pénteken.
Az eseményről Pető Csilla, Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő számolt be a közösségi oldalán.
Mint ismert, 81 évvel ezelőtt történt a doni katasztrófa. A II. világháború egyik legnagyobb magyar tragédiája volt a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban. A mintegy 200 ezer katonának egy 208 kilométeres vonalat kellett védenie hiányos felszerelésben, az ígért támogatás nélkül és mínusz 30 fokos hidegben. Minden év január 12-én a Don-kanyar hőseire emlékezünk.
A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra, felfegyverzésüket illetően pedig csak szóbeli ígéretet kaptak Berlinből. Mintegy 200 ezer katonát küldtek ki 1942 tavaszán a Don-kanyarba. Az első magyar kontingens 1942. július 7-én érte el a Dont, ahol védekező állásokba rendeződtek a Voronyezs és Pavlovszk közötti 208 kilométeres szakaszon.
Már a nyár folyamán jelentős harcok folytak a folyó nyugati partján megmaradt szovjet hídfők felszámolása miatt, de a magyar hadsereg támadásai nem jártak sikerrel, és már ebben az időszakban csaknem 27 ezer magyar katona vesztette életét.
1943. január 12-én a szovjet hadsereg általános támadást indított, amely teljesen megsemmisítette a 2. magyar hadsereget. A –30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva törték át a magyar vonalat és 8–12 kilométer mélyen hatoltak előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőnél 50 kilométer szélességben is betörtek. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal ezen részén állomásozó egyetlen tartalékát, de a visszavonulást is megtiltotta.
A történészek szerint 125-130 ezer katona esett el, sebesült meg és került fogságba. Közülük 49-50 ezren estek el a csatákban, és csaknem ugyanennyien sebesültek meg, a hadifogságba esettek száma pedig 27-28 ezerre tehető, amit 3-4 ezren élhettek túl.