ITT AZ IDEJE A RABTEMETŐI EMLÉKTÁBLÁK FELÚJÍTÁSÁNAK, A NEVEK ÚJRAVÉSETÉSÉNEK ÉS FESTÉSÉNEK

Csereklye Károly képviselőnek és a munkában segítő mesterembernek köszönhetően megújult a város északi határában lévő rabtemetőben a sírkert közös emlékkövének állításáról, az emlékhely kialakításának hátteréről tájékoztató tábla, amely bizony teljesen tönkrement, jóformán olvashatatlanná vált az évek során.

Az októberi testületi ülésen a képviselő azzal egészítette ki a tábla megújításáról szóló tájékoztatóját, hogy itt lenne az ideje, hogy az önkormányzat intézkedjen a sírok elhelyezkedéséről tájékoztató márványlap, illetve az itt eltemetett egykori politikai foglyok neveit soroló emlékkő vésett tábláinak megtisztítása érdekében, mivel sok, sőt a legtöbb név már egyáltalán nem olvasható, kikopott a festésük.

Csereklye Károly felhívásában úgy fogalmazott: méltatlan, hogy a városvezetők a kommunizmus áldozatainak emléknapján ide állnak szónokolni, miközben maguknak az ártatlanul elítélt és a börtönben elhunyt politikai áldozatoknak nem olvashatók a neveik az emlékkövön.
Vajon meghallgatást nyer a testület rangidős képviselőjének panasza, felhívása?

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (mint a „kommunizmus áldozatainak emléknapja” is említik) megtartását az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el, az országgyűlési határozati javaslatot Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő terjesztette be, ennek értelmében minden év február 25-én megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól a középfokú oktatási intézményekben, illetve sok helyütt rendeznek megemlékezést önkormányzati szinten is.
A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.