A Katolikus Kulturális Hetek keretében október 27-én folytatódott a Váci Egyházművészeti Gyűjteményben a Mária szent neve című időszaki kiállításhoz kötődő két részes előadássorozat, ezúttal Zomborka Márta etnográfus, muzeológus volt az előadó vendég.
– Akár egy gyerekkori imagyakorlat, egy búcsú emléke, egy gyönyörű épület, kép szemlélésének, zenemű hallgatásának élménye mind-mind hozzátartozhat a Mária-tisztelet nagyon sokrétű gondolatköréhez. Magam mint néprajzos muzeológus azt próbálom meg most itt bizonyos szeletekben átadni, hogy mi az, amit ez a vallásos tisztelet – ahogy Bálint Sándor fogalmazott – a mi népünk habitusával találkozva a magyar népben, a magyar parasztságban elindított és alapított, a néphagyomány hogyan kapcsolódik bizonyos ünnepekhez – mondta bevezetésként Zomborka Márta.
Alapvetésként hangsúlyozta: a Mária tiszteletnek a teológiai alapja egyértelműen az, hogy a Megváltó emberi testben Szűz Máriától született a földi világba, és mivel Jézus maga isteni személy, így Mária Isten-szülő.
– A hitigazsággal foglalkozó dogmatika tudománynak van egy önálló ága, a Mariológia, amely hosszú teológiai viták során alakította ki a legfőbb tételeket, itt Mária mindenkori szüzessége, a szeplőtelen fogantatás, a test szerinti mennybe vétele és közbenjáró ereje a meghatározóak. A kultusz általában ereklyék tiszteletével, a kegyhelyek létével és a búcsújáró helyek látogatásával nyilvánul meg. Mária tisztelete esetében ugye földi maradványokról nem beszélünk, hiszen testben, lélekben egyaránt egy időben vétetett a mennybe, viszont vannak olyan, a testi valójához kötődő emlékek, tárgyak, amelyeket tisztelnek különböző helyeken. Főképp a katolikus és a görög-keleti egyházakban fontos része ez a kultusznak. A zarándoklatok és a búcsújárások nagyon fontos megnyilvánulásai a Mária tiszteletnek, elsősorban ugye kegyképek és kegyszobrok tiszteletével. Egy-egy Mária ábrázolás nagyon jelentős, és szinte mérhetetlenül sokféle típusú ábrázolása van Szűz Máriának. Az idők során és a történelmi változásokkal, a dogmafejlődéssel, a lelkiségi irányzatok hatására nagyon sokat alakultak ezek az ábrázolások – folytatta az előadó.
Magyarországnak, népünknek a Mária tiszteletbe kapcsolódásáról szólva úgy fogalmazott, hogy az évezredes kultusznak az alapja az a meggyőződés, hogy Szent István királyunk a halála előtt a mennyek királynőjének az oltalmába ajánlotta országát és saját magát, az előadó szavai szerint ennek a történeti hitelessége tisztázatlan, de bizonyos, hogy alig száz évvel az államalapító szent király halála után már kezdték említeni ezt különböző források, és a későbbiekben is folyamatosan ismétlődik, így alakult ki ez a képzet, hogy Mária Magyarország különös védelmezője.
Zomborka Márta természetesen a Hétkápolna kegyhely kialakulásáról, jelentőségéről is szólt előadásában:
„Kiemelkedő szerepe van még Szent László királyunknak, de IV. Bélának is a Mária tisztelet erősödésében és Nagy Lajos királyunk is nagy Mária tisztelő volt. Ő ellátogatott a Pozsony melletti Máriavölgybe (Marienthal) és a pálosoknak adományozta a kegyhelyet, templomot is építtetett ott, és támogatta működésüket. Ez a kegyhely a mai napig vonzó búcsújáróhely, és a mi Hétkápolnánk ennek az egyedüli filiációja. Azt a tiszteleti tárgyat, a máriavölgyi kegyképnek a másolatát itt a török idők után egy beteg szabómester a gyógyulásáért könyörögve, felépülése után felmagasztalásként készítette és a mostani Hétkápolna helyszínén kifüggesztette, ennek eleinte nyilván valami kis védő tetőt építettek, majd az 1700-as évek elején templomot építettek itt. A búcsújárás minden bizonnyal már a török idők előtt népszerű volt ezen a helyen. Aztán a 18. században rendkívül megerősödött Vácott is a kegyhely látogatottsága és a máriavölgyi hét kápolnának a mintájára hét képoszlopot is készítettek az 1730-as években, így alakult ki a kegyhelyünk neve.”
Az eredetileg megadott dátum helyett új időpontban, november 24-én következik a sorozat harmadik előadása.
A hónap utolsó péntekjén tartandó, 15 órakor kezdődő programnak Dományi Virág művészettörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem PhD-hallgatója lesz az előadója.
Témájának címe: “Madaras szobák”, az előadó az újkori Magyar Királyság palotáiban, kastélyaiban jellemző illuzórikus, őshonos és egzotikus madarakkal benépesített tájképi falképekkel díszített termekről, sala terrenákról értekezik vetített képes prezentációjában.
Valóban csak dekoratív célokat szolgáltak ezek a különleges kifestések? Kibontható-e egy mögöttes tartalom, megrendelői szándék? Vajon Anton Maulbertsch műhelytársa és barátja, Johann Wenzel Bergl milyen inspirációs forrásokból merített egyedülálló festői koncepciójának megteremtése során?
A Mária Terézia és a bécsi főúri, egyházi megbízatásokat teljesítő Bergl oeuvrejének ismerete nélkül a magyarországi „madaras szobák” festőinek előképeit lehetetlen megismerni.
Az előadás után, egy csésze tea mellett beszélgetésre hívják a látogatókat a házigazdák. Az előadás egy múzeumi belépő megvásárlásával látogatható. A helyszín befogadóképessége miatt előzetes regisztráció szükséges a muzeum@vaciegyhazmegye.hu címen. Jegyárak: teljes árú 1200 Ft/fő; kedvezményes (nyugdíjas és diák) 600 Ft/fő